Anya vagyok, de szükségem van énidőre!
Énidő meg tudatos jelenlét, ezeket a korábban divatos fogalmakat mára valamiért sokan utálják hallani, olvasni is. Én nem csak hogy használom ezeket a kifejezéseket, de élek is velük, megmutatom, hogyan. Mert attól még, hogy anya vagyok, szükségem van énidőre!
Amikor felhörpented a reggeli kávét, de már fél lábbal az ajtóban állva, az ugye nem minősül énidőnek és köze sincs a tudatos jelenléthez. Ha nem utasítod el ezeket élből, hanem belegondolsz, hogy egy-egy boldog pillanatodnak milyen hatása van az egész napodra vagy akár a hetedre, akkor tudod, hogy igazából sokkal kevesebb elég ahhoz, hogy elérjük ezeket, mint gondolnánk.
Napi pár perc már lehet énidő, ugyanis nem az számít, hogy mennyi időt sikerül önmagunkra áldozni sokkal inkább az, hogy abban az időtartamban csak azzal foglalkozz, amit szeretsz, ami jól esik, amit önmagad testi-lelki jólétéért teszel.
A teljesség igénye nélkül következzen egy felsorolás, hogy mi, az amit teszek naponta a saját boldogságomért:
Rendeltem magamnak nemrég egy natúrkozmetikumokat áruló weboldalról egy nappali illetve egy éjszakai arckrémet. Hatalmas élmény, jóleső érzés az a kétszer egy perc naponta, amíg belemasszírozom körkörös mozdulatokkal az arcomba. Ilyenkor magamba szívom az illatát és élvezem, hogy selymes és puha a krémezés után az arcom. Anya vagyok, de nő is.
Fontos és tényleg nagyon kevés idő egy napomból, viszont tudom, hogy hosszútávon is jót teszek vele magamnak.
A reggeli kávét én is csak felhörpintem, ám a második, a délelőtti kávémat már úgy fogyasztom el, hogy leülök és lassan kortyolgatom el. Élvezem az ízét, az illatát – és ez már a tudatos jelenlét.
Ahogy az is, amikor megfésülöm a hajam, vagy ahogy felteszek egy kis sminket. Ha nem rutinból csinálja az ember, akkor ez is igenis lehet énidő. Mert jól esik törődni magammal.
Az is tudatos jelenlét és lehet az egyik kedvenc pillanat a napban, amikor az előadóval együtt éneklem a számot és közben mondjuk fújja a szél a hajam a leengedett ablakú autóban ülve, vagy folyik a forró víz a hátamra a zuhany alatt állva. Gondolj bele egy picit, hányszor van az, hogy csak a háttérben szól a zene, vagy hogy feleszmélsz, ó már vége, pedig úgy szeretem ezt a számot.
Tudatos jelenlét és énidő számomra az olvasás és ahogy odaképzelem magam a szereplők bőrébe. Amikor a könyvben szereplő helyszínt megkeresem a google-be beírva. Amikor tanulok, új információt szerzek egy-egy olvasott mondatnak köszönhetően. Amikor szép képeket nézegetek vagy vicces mémeken nevetek. Amikor egy cikket csak szórakozásból és/vagy kíváncsiságból olvasok el.
Nehéz olykor határokat húzni. Összefonódik a munka és az otthon töltött idő. Nehéz elszakadni vagy épp kiszakadni.
Tegyük fel, hogy anya vagy és nagycsoportos vagy kisiskolás gyermeked épp otthon van veled. Remekül eljátszik éppen egyedül vagy mesét szeretne nézni, neked pedig éppen körmöt lakkozni van kedved. Tedd meg! Azt a pár percet meg fogja várni. Vagy indítsd el a mesét (lelkiismeret-furdalás nélkül) és csatlakozz hozzá 10 perc múlva. Mindenki boldog lesz.
Kell neked. Jár neked. Engedd meg magadnak azt a napi pár percet, ami apró örömöket tud adni a mindennapokban! Ezeknek hatalmas a jelentősége hosszútávon!
Nem kell nagy dolgokra gondolni, csak egy kis csendben eltöltött idő, amikor valami olyat teszel, amitől jól érzed magad. Nem azt, amit a másik ajánlott, nem olyat, amit a másik kedvéért és NEM bűntudattal!
Csak csináld!
Ezeket is olvasd el:
Ne unatkozz! 11 legjobb otthoni elfoglaltság
Több mint 5 ötlet, hogy kreatívabb anya legyél!
Mosolygós napot, kedves Olvasó!
Véleményed bátran oszd meg velem, örülök, ha írsz nekem!
Kövess Facebookon és Instagramon is!