3 remek, humoros film, ami az elfogadásra tanít
Nézzünk valami vicceset! Gyakran hagyja el ez a mondat a számat, és nagyon tudok örülni, amikor olyan filmet találok, ami nem csak humoros, hanem tanít is, ad valamit és elgondolkodtat.
Elfogadás, önbecsülés, remény, motiváció lesz most a téma, valamint a barátság, az anya-lánya kapcsolat és a házasság is. Remélem, felkeltettem az érdeklődésedet!
3 remek, humoros film, ami az elfogadásra tanít
Mogyoróvaj Sólyom (The Peanut Butter Falcon -2019)
Annyira szerethető ez a film! A főszerepben egy Down-szindrómás fiú, Zak, és Tyler, akivel barátságot köt. A sok-sok humoros jelenet közben bennem többször volt egy Ne már! érzés. Például rögtön az elején, azért, mert Zak egy fiatal srác és ehhez képest az öregek otthonában él. Innen szökik meg egy szál alsónadrágban. Az egyetlen ember, aki normálisan beszél, viselkedik vele az Tyler, és ezt látva kicsit észbe kap az ember… Olyan előítéletesek tudunk lenni…! Sajnos. Egyből ítélkezünk, ha fogyatékkal élő embereket látunk, pedig egyszerűen csak ugyanúgy kellene kezelnünk őket, mint bármely más embert. Dakota Johnson is szerepel a filmben (és mikor megláttam egyből jött egy újabb ne már…!, ami szintén előítélet, de nehezen tudtam elvonatkoztatni A szürke 50 árnyalatás, szájharapdálós Anastasia szereptől..), ő az ápolója, aki a fiú keresésére indul. A nő lassan elengedi a túlzott féltést, anyáskodást, aggódást, sokat lazul a film végére, és talán sokan magunkra ismerhetünk ebben a szerepben. A legjobb lenne viszont, ha mindenkinek olyan lenne a hozzáállása, mint Tylernek, illetve Zak határozottsága, az álmaiért tenni akarása, küzdése is irigylésre méltó.
Nagyon szórakoztató, ugyanakkor megható is a film. Szépek a jelenetek a természetben és igazán emberi , ahogy elindul a nagy kalandra együtt a két srác, akik barátokká válnak, támogatják egymást. Jól érzik magukat, tudnak örülni minden apróságnak. Nem lövöm le a poént, ha megnézitek, az is ki fog derülni, hogy miért ez a fura cím…
Amit tanít: Ne agyaljunk túl semmit, egyszerűen élvezzük az életet, és viselkedjünk normálisan embertársainkkal!
Egyik kedvenc részem a filmből:
Dumplin’ – Így kerek az élet (Dumplin’ – 2018)
Még csak nem is hallottam eddig erről a filmről, de úgy voltam vele, amiben Jennifer Aniston szerepel az csak jó és vicces lehet. Egy bájos és elég csajos film ez, ami azért fontos üzenetet közvetít. Nem hiába nők az alkotók (Aniston a producere is a filmnek) és ez a film biztos, hogy elsősorban a nőknek készült. Az önbizalomhiányos, a dundi, a nehéz anyával élő, az önmagát kereső tininek és idősebb nőknek egyaránt. Az elfogadásról és a szeretetről, leginkább az önszeretetről szól.
A barátság, az önkifejezés is fontos témája, és az anya-lánya kapcsolat is elgondolkodató. A volt szépségkirálynő anyát alakító Jennifer Aniston bár lehetne, de nem lesz utálatos, ugyanakkor a saját lánya szembesíti őt azzal, hogy az élet cseppet sem egyszerű. Jó anyának lenni is nehéz, jó barátnak lenni is komplikált és önmagadnak lenni is olykor igencsak bonyolult. Egy kis tini-lázadást láthatunk a filmben és sok jó country dalt, szóval lehet nosztalgiázni, meg akár táncra is perdülni, de biztos, hogy mosolyogni fogtok a végén.
Egy egyszerű, aranyos film, amely szintén elfogadásra tanít. Méghozzá a legfontosabbra: Fogadd el magad, úgy ahogy vagy!
A seregély (The Starling -2021)
Melissa McCarthy színésznőt leginkább vígjátékokban láthatjuk, ez viszont egy komolyabb szerep. Igazi sírós-nevetős a film, mert bár a színésznő hozza a formáját és vannak humoros jelenetek, de a történet egy tragédiát dolgoz fel.
Lehet utálni fogod a filmet, (vagy engem) de lehet, hogy olyan hangulatban kap el, amikor jól fog esni. Én legalábbis szeretem a sírós filmeket.
Nem szeretném elárulni a tartalmat, nagyon szomorú dolog történik a házaspár életében, amit mindketten másképp tudnak, próbálnak feldolgozni. Én kicsit mérges voltam a férjre és Lillyvel értek egyet, nem szabad feladni, menni kell tovább, csinálni kell tovább, össze kell szedni magunkat és rájönni, hogyan tovább most. Néha nehéz, néha borzasztóan nehéz, az elfogadás is. A madárka is itt egy szimbólum, az elfogadás szimbóluma, mert elfelejteni nem lehet azt, ami történt, és elkergetni sem lehet… Néha sírunk, néha eltereljük a figyelmünket, de a végén minden rendben lesz.
Ez a film legalábbis úgy végződik, hogy reményt ad, azt mutatja meg, hogy fel lehet állni, túl lehet élni, bármi is történik, van megoldás, lehet újra jól érezni magad a bőrödben, és szívből mosolyogni.
Csak csináld! – Magadért!
Jó filmezést!
Ha van olyan film, ami neked tetszett, de a blogon még nem szerepel, ajánld nekem, nekünk.
Képek forrása: imdb.com
Mosolygós napot, kedves Olvasó!
Véleményed bátran oszd meg velem, örülök, ha írsz nekem!
Kövess Facebookon és Instagramon is!