Budapest, a turisták álma

Budapest, te csodás! Mármint a turisták számára. Igen, persze, gyönyörű a város. Csak éppen benne élni, nem klassz… 

Egy délutánt, egy estét, és egy reggelt töltöttünk most ott, és elég is volt egy jó félévre belőle.. 

Éltünk a fővárosban 11 évet, csak éppen akkor még 20 év körüliek voltunk. Nyilván az is hozzátartozik, hogy öregszünk.., vagy legalábbis megszoktunk már egy egész más környezetet, de az is igaz, és sajnos többen állítják, hogy Budapest egy élhetetlen város.. 

Tény és való, hogy csodálatos a Duna-part, mesések az épületek, jól elérhető BKV-val minden.. de nagyon drága, nagyon zajos, szemetes, és autóval közlekedni nagyjából esélytelen. 

Azt gondolom, ha nem magyar lennék, ezer százalék, hogy a bakancslistámon lenne, el akarnék utazni Budapestre. 

A turistákat nem zavarja a zaj, hiszen leginkább ők is bulizni jönnek. A látványosságokra figyelnek, így talán nem veszik észre, annyira a szemetet, és nem autóval fogják ezeket megközelíteni. Na jó, talán a taxis majd lehúzza őket, de valószínűleg ők több pénzzel indulnak el egy bulira, mint mondjuk én. 

A tapasztalatom a következő volt a szombat esti koncertet megelőzően és azt követően:

17 óra körül megtettünk 3 kört a belvárosban, mire le tudtunk parkolni – később észrevettük , hogy oda nem is hajthattunk volna be… Mivel a tesóm egy Király utcai albérletben lakik, így muszáj volt megoldanunk a helyzetet, mert gyermekünk nála töltötte az estét, amíg szülei buliztak kicsit. Szállodában aludtunk -nem azért, mert olyan gazdagok vagyunk, hanem mert éltem a dolgozói az kedvezményemmel egy partner szálláshelyen-. Mivel a belvárosban található a szálloda, így újabb két kör után leparkoltunk, majd bementünk a hotelbe. A szállodában először angolul szólt hozzánk a recepciós is, majd reggelinél a felszolgáló is, és a takarítónő is a folyosón. Tudom, Budapest világváros, sok, sőt több a külföldi vendég. Beszélünk angolul, de azért

jól esett volna, ha magyarul köszöntenek,

és csak utána váltanak esetleg át, nem egyből azt feltételezik, hogy külföldiek vagyunk..

A buli helyszínéig villamossal utaztunk. A dohányboltban vettem jegyet, ahol rögtön kijavított az eladó, mert menetjegyet mondtam. Úgy érti, volánjegy? Mondta cseppet gúnyosan…  Én meg arra gondoltam, egyrészt milyen kedves lett volna, ha nem javítgat, csak ad jegyet, másrészt, hogy persze ha angolul szólaltam volna meg, egyáltalán nem is tudott volna kötekedni, mert nincs több verzió, hanem egyszerűen annyi hangzott volna el: ticket

A villamosozás tök jó volt, a 2-es villamos útvonala mindig is a kedvencem volt. Ráadásul, a végállomás éppen a Budapest Parknál van. Ez már régóta így van, de most mosolyogtam azon, hogy angolul is elmondják: the next stop is Széchenyi tér. stb., stb. ( nem square vagy street hanem így, hogy x y tér/ utca) 

Bár még egy koncerten sem voltam külföldön, a buli a Budapest Parkban biztos vagyok benne, hogy világszínvonalú volt. 

Jól éreztük magunkat a két órás Kowalsky meg a Vega koncerten, utána viszont indulni készültünk, nem volt már kedvünk, erőnk bulizni tovább. A terv az volt, hogy sétálunk még picit az esti kivilágításban, és elsétálunk a Deák tértől a Nyugatiig. Amikor mondtam a taxisnak, hogy a Deák térig szeretnénk menni, azt válaszolta: 8000 Ft. Erre én: akkor nem, köszi. Értem, hogy minden drága, na, de ennyire!!?? Inkább lesétáltam volna a távot.. De szerencsénkre még járt a villamos, így nem volt kérdés, villamossal utaztunk a Kossuth térig. 

Hát így nagyjából ezek történtek. Ja és persze most a rohanás, a stressz, az ingerültség ( kivéve a parkolást) kimaradt..

Ezért mondom, hogy szép, de nem hiányzik Budapest.

Büszkeség érzés jár át, amikor egy világsztár, pl a Giro-n kerékpározó Richie Port azt nyilatkozza, hogy eljönnek majd ide a feleségével, mert mennyire tetszett nekik a magyar főváros.

Hálás vagyok, mert volt benne van részem, hogy ott éltem, ráadásul pont huszonévesen, amikor éltem is a lehetőségekkel: program-és rendezvényszervezéssel, külföldi csoportok beutaztatásával foglalkozó utazási irodában dolgozva mindig hívtak minket a budapesti négy- és ötcsillagos szállodák partnerpartikra, részt vettem csoportokkal vacsorán pl. a Spoon étteremhajón vagy hajókázáson, sőt a Gellért fürdő aulájában is, kipróbálhattam a vízen úszó buszt, a Riverride-t , és még számtalan programot az elsők között. 

Klassz volt, szerettem. Akkor még igen. Most már nem vágyom vissza. 

Imádok a Mátrában élni.
Kicsit olyan, mintha minden nap nyaralnánk. 

Szeretnénk megmutatni az ide érkező turisták számára, mennyit adhat a Mátrában, az erdőben eltöltött idő. Ezért új projektbe, közös vállalkozásba kezdtünk a férjemmel!

Létrejött a Mátra Mánia!

Nagyon büszkék vagyunk rá, sokat dolgoztunk vele, ötleteltünk, szerkesztettük éjjel-nappal a honlapot, fotóztuk a próba-pikniket, szöveget írtam, készültünk a kincskereső játékra, stb.stb. 

Ami megszületett, az mind mi vagyunk! A túrák és a kerékpáros túrák Robi asztala, az erdőmerülést és a jóga-túrát velem lehet kipróbálni majd. Bízunk a piknikélmény sikerében, és imádnánk látni a gyerekeket az erdő melletti réten szaladgálni, miközben a kincset keresik. Minden program a szívünk csücske és

a Mátra Mánia arról szól, hogy neked, aki itt kirándulsz, nyaralsz, még többet adjon.

Ezért is lett a szlogen a következő: 

Mi még emlékezetessebbé tesszük a nyaralást!

Ez a cél, ezért csináljuk, és mert szeretjük a Mátrát. Megérdemli, hogy igazán élvezzük, és te, aki idelátogatsz, szintén megérdemled, hogy a legjobbat kapd belőle, a csendet, a kikapcsolódást, az élményt.

A Mátra Mánia élményprogramjai garantáltan feltöltenek!

Mosolygós napot, kedves Olvasó! 

Véleményed bátran oszd meg velem, örülök, ha írsz nekem!

Kövess Facebookon és Instagramon is!

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.