MBBK_Grafomágia – Rutinok, szokások – A rugalmas rutinom

Rutinok? Mit kell tudni a napi rutinomról? Olyan mint az a bizonyos zizi…: Zizi van? Zizi nincs. Zizi van? Zizi nincs…. Zizi van? Zizi van. És én ugyanúgy elsétálok, azaz max. 1-2 napig tudok követni egy-egy szokást. Nevezzük mondjuk rugalmas rutinnak, amit művelek.

Az MBBK (Magyar Bloggerek és Blogkedvelők) kihívásának e heti témája: A rutinok, szokások. Ezek kialakítása jó dolog, de azt gondolom, ehhez olyan embertípus is szükséges, akinek ez számít, ez fontos, akit feltölt, hogy egy bizonyos rendszer szerint éli az életét.

Papíron nekem is tetszik, mikor valaki azt mondja, hogy reggel 7 előtt elmegy futni, hogy hétfőn meg csütörtökön van mosás nap, szombaton délutánonként meg vasal a kedvenc sorozata közben.

Én ilyen vagyok?

Hú, nagyon nem!

Kezdjük ott, hogy én 7 előtt nagyon-nagyon nehezen bírok kimászni az ágyból. Előfordul, hogy úgy húznak ki a paplan alól. Na, akkor nagyon mókásan indul a reggel. A legjobb pedig az, amikor ágyba kapom a kávét. Ilyen ritkán fordul elő, de talán ha minden nap lenne, már nem is lenne, annnnyira nagyon szuper, mert megszoknám..

Van egy régi-régi dolog, amire mindig odafigyelek:

Az ágyból jobb lábbal kell kimásznom. Nem teszem le a bal lábamat először, mert akkor ki tudja mi történne aznap.. ( semmi, valószínűleg, de inkább nem játszom ezzel!)

Ez egy szokás, talán rutin, talán csak puszta odafigyelés, még inkább amolyan szórakozás számomra.

Első utam mindig a fürdőszobába vezet. Nem, nem mondogatom minden egyes lépésemnél, hogy hálás vagyok, hogy élek, hogy járok, hogy itt egy újabb szép nap ( bár tehetném, és talán hamarabb jönne a belső béke). Jöhet a reggeli arcápolási rutinom (nevezzük annak): hideg vizes arcmosás, majd kedvenc arckrémem bemasszírozása a bőrömbe. Ennyi! Belefér még egy gyors fésülködés, aztán magamra húzom az egyik leggingsemet, belebújok egy pólóba – már a lépcsőn lefelé- irány a kávéfőző!

• 

Utoljára érkezem, férjem és a gyermek már a nappaliban csücsül. Még mindig álmosan odaintegetek nekik, a teljes mondat csak az első kávé után hagyja el a számat.

Kávé-kávé-kávéééé

-szoktam mondogatni reggel (amikor beszélnek hozzám, de nem bírok figyelni..)

Rutin vagy szokás továbbá, hogy itthon nem szoktam reggelizni. 9.30 körül megiszom a második kávémat. (kb. annyi hideg! tej mint kávé, nulla édesítés) Aztán általában 10.30 körül bekapok valamit, ha már éhen akarok halni, de előfordul az is, hogy csak délben eszem először, mert addig nem vagyok éhes. (egyébként ha reggel ennék, nagyjából egész nap tudnék enni..)

Visszatérve a fenti gondolatmenethez, én akkor mosok, amikor úgy látom, hogy már tele a szennyestartó, vasalni meg egyáltalán nem szoktam (csak nagyon ritkán 1-2 ing esetében).

Egész nap szól a rádió, imádok pötyögni a laptopon, szerkeszteni, képeket keresgélni.

A kezemben van a telefonom is sokat, amiről egyébként mindig leveszem a hangot, nem szeretem a rezgést sem.

Nincs napi rutinom, mindig úgy alakulnak a napok, ahogy épp alakítom.

És én ebben hiszek, és nekem ez így jó.

Csinálom, haladok, de nem egy lista szerint, mert nekem az nem megy. Néha írok listát, de nincs rajta sorrend, és nem csinálok belőle nagy ügyet, ha egy-két pont átcsúszik másik napra. Néha össze-vissza és több dolgot egyszerre, de a lényeg a végeredmény, nem? Hogy kész legyen minden, amit terveztem aznapra.

Ami nekem segít az az, ha jól érzem magam, ha jó a kedvem. Sokkal gyorsabban, hatékonyabban tudom úgy elvégezni bármelyik feladatomat. Nem kellenek rutinok – sőt lehet bele is őrülnék..

Szeretem, ha jó a hangulatom, és nagyon nehezen viselem, amikor rossz passzban vagyok. Nyilván nem mosolygok én sem állandóan..

Viszont nagyon odafigyelek mostanában, hogy kevesebbet agyaljak!

Olvastam egy könyvet nemrég

Szorongás nélkül a címe, és bár a szorongás kevésbé, de az agyalás annál inkább jellemző rám, – a könyvben pedig azt fejtik ki, hogy ez a kettő azért erősen összefügg… – ezért nagyon megfogott. Ajánlom mindenkinek, mert érdekes dolgokat említ a szerző, aki egyébként egy légzéskutató.

Szeretnék sokkal -sokkal tudatosabb lenni, de már az is nagyon klassz szerintem, ha néha összejön az, hogy befelé figyelek, hogy csökkentem a légzésemet, vagy csak egyáltalán odafigyelek pusztán a légzésemre, ahelyett, hogy a kattogó gondolataimmal törődnék….

Itt írtam részletesen a könyvről:

http://carrie.hu/kult/mindent-tulagyalsz-ez-a-konyv-megmutatja-hogyan-elj-szorongas-nelkul/

Kapcsolódó szuper poszt:

Nyolc dolog, amire ha nemet mondasz, több idő jut arra, ami neked fontos

Ide kattintva pedig megnézheted, hogy mit írtak Rutinok, szokások témában a bloggertársaim: