Szeress karácsonykor!

Egyre több ember szájából hallom manapság, hogy nem szereti a karácsonyt. Számomra ez elképzelhetetlen, felfoghatatlan. Semmit sem kell, viszont érdemes megerőltetni magad, mert biztosan van, akinek számít, van, akinek számítasz! Szeress karácsonykor! Ne rontsd el az ünnepet!

 

Nem arról beszélek, amikor a közelmúltban éppen valakit tragédia ért, elveszített valakit, vagy éppen sajnálatos módon az elmúlt karácsonyok egyikén történt vele valami nagyon szomorú, váratlan esemény. Igen, szerencsés vagyok, amiért velem nem történt ilyen és igen, nem tudhatom. 

Elfogadom és nem ítélkezem és mindenki úgy ünnepel, ahogy szeretne. 

Ám sokan szerintem úgy vannak vele, hogy csak rámondják: nem szeretem a karácsonyt! És ezzel mintha eldobnának maguktól valamit, mintha levetnének egy kabátot vagy egy mázsás súlyt. Amivel nem értek egyet. Olyan mintha divat lenne utálni a karácsonyt! 

Még akkor is, ha most a csapból is az folyik, hogyan legyen stresszmentes a karácsony, ne őrülj meg, legyél laza, és lassulj le, ez azért persze, nem így működik. A háziasszonyoknak tényleg ezer dolga van, aki vendéglátó lesz karácsonykor annak főleg, de leginkább mindenkinek. 

Azért mégis úgy gondolom, lehet boldog várakozással készülni az ünnepre!

 

 

Ne kapkodjuk, ne idegeskedjünk, ne vállaljuk túl magunkat. Készítsük listát, aztán húzzunk ki egy-két pontot. Osszuk fel a feladatokat, vonjuk be a családot. Ha épp vita volt vagy már tudod, hogy kevesebben ültök majd az asztal körül, mint szeretted volna, tudj túllépni a dolgon, legyen megbocsátás a szívedben.

 

Örülj annak, ami megadatott neked és azoknak, akik épp körülvesznek. 

 

Meg kell látni a szépet és örömet találni az ünnepben. Hiszem, hogy egy-egy apróság is mosolyt csalhat arcokra. A tiedre is. Ha hagyod és nem ellenkezel görcsösen. Nem lehetsz örökké durcás, nem lehet minden karácsony egyforma, ha kisgyerekként valami nagyon nem jól sült el, azt nem épp itt van az ideje kijavítani? 

Kicsit úgy érzem egyfajta egyszerűsítés azt mondani, hogy nem szeretem a karácsonyt. Ezzel elengedjük a terheket, de azt tudnod kell, hogy mindig csak a befektetett energia térül meg. Igen, bevásárolni, sütni-főzni, takarítani, ajándékot venni, csomagolni és még dolgozni is kell karácsony előtt. De főleg magunkon kell dolgozni. Amit sokan nem akarnak. El kell tudni fogadni a megváltozhatatlant. Az elengedés nehéz és nem is kell elfelejteni a múltat. De próbálj meg valamiből erőt meríteni. Ha mást nem, hát vedd észre a körülötted állók örömét és örülj velük. Biztos vagyok benne, hogy neked is a gyermeked csillogó szeme a legfontosabb karácsonykor! Tedd meg érte! Ha pedig kettesben ünnepeltek a pároddal, de te az előző években fát sem állítottál, akkor most rázd meg magad, ne vedd el a kedvét, te is élvezd az ünnepet. A múltban történtek nem nyomhatják rá a bélyegüket az egész életünk összes karácsonyára. 

 

 

Csak van benne valami, amit szeretni tudsz! Az illatok, amiket már az adventi vásárokon is magadba szippanthatsz, de könnyen a szobádban is megteremtheted, elég néhány fenyőág, egy-két csepp illóolaj, fahéjrudak és mandarin vagy a sütőben készülő mézes illata. Gyönyörködhetsz a fényekben, akkor is, ha nem szeretsz a tömegbe menni. Tegyél egy fényfüzért az ablakba, kapcsold fel az égősort a karácsonyfán, gyújts gyertyát, csillagszórót. Hallgass karácsonyi zenéket! Nem kell az unalomig ismételteket bömböltetni, halkan szóljanak a Pentatonix feldolgozásai és meglátod, te is azt mondod majd: hé, ez jó! Fedezd fel magadban újra a gyermeket, nézz meséket, egyél szaloncukrot, készíts szegfűszeggel mintát a narancsra, énekelj a fa alatt, rajzolj köröket a csillagszóróval. Van, akinek igenis élmény a sütés-főzés, ha ezt szereted és egész évben te vagy a legjobb sütik készítője, akkor most se legyen másképp, ne makacsold magad, készítsd el a kedvenceket.

Az édes pillanatok kellenek. Ilyenkor decemberben még inkább mint máskor. Megérdemled. Egész évben kitartóan tetted a dolgod. Most pihenj kicsit.

 

 

Ha szeretnéd, legyen terülj-terülj asztalka, de ha egyszerűbb a menü, az sem baj. Az egész házat fel lehet kívül-belül díszíteni, de leginkább a szívedet próbáld meg. Tedd meg, hogy ünneplőbe öltözteted magad. Nem kell csillogás-villogás meg cukormáz, teljesen más a fontos. Szerintem te is érzed, sőt tudod, hogy mitől fontos ez az ünnep. Nem kell hazudni, nem kell visszafojtani a könnyeket, ha kicsordulnak és tényleg nem kell vigyorogni, ha nem akarsz. Semmit sem kell. 

De azért arra buzdítalak, hogy picit erőltesd meg magad, mert biztosan van, akinek számít, van, akinek számítasz! Szeress karácsonykor! Szeresd, aki ott áll melletted és szívemből kívánom, hogy találd meg legalább egy kis szegletét a karácsonynak, amit igazán szeretni és élvezni tudsz. Bízom benne, hogy lesz valaki, aki megmosolyogtat a jelenben vagy előtör benned egy olyan emlék, amiért azt érzed majd, hogy igen, meg tudod csinálni!

Vedd észre a szépet, várd az ünnepet, mert gyönyörű és ne felejtsd el, hogy olyan lesz, amilyenné te teszed. 

Szeress karácsonykor és szeresd az ünnepet! 

Csodákkal teli karácsonyt kívánok és boldog perceket, sok igazi mosollyal az arcodon!

 

 

Olvasd el ezt is: 

Te is lehetsz karácsonyimádó!

2 hozzászólás

  • Tünde Melinda Puding Szászy

    Bizony, hogy van ilyen! Lehet gyűlölni az ünnepet! Én speciel az összeset, de legjobban a karácsonyt! Írhatnék kisregényt, de minek? Semmi szeretnivaló sincs lassan semmiben, de sajnos leginkább az emberekben!

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.