Boldogságpillanatok minden napra

Nem vagyunk robotok, mégis gépiesen viselkedünk.

Akár egy gép próbáljuk magunkat elszigetelni a kellemetlenségektől, mielőtt még azok ténylegesen megérkeznének. Ezzel azonban nem teszünk mást, mint lemondunk annak a felfedezésnek az öröméről, hogy felismerjük: többféle élményt szerezhetünk, mint képzeltük, sőt még boldogok is lehetünk tőle.


Hallom, látom, érzem

Te így élsz? Észreveszed, ami körülvesz, vagy csak elmész mellette..?

Amikor odafigyelünk, amikor szándékosan kitágítjuk hallásunk, látásunk körét, rájövünk mennyi minden történik körülöttünk. Mennyi minden, amiről lemaradunk, ha nem vagyunk éberek, figyelmesek, nem a jelenben élünk.

 

A csend sem kizárólagos csend sohasem. Állj meg és fülelj, halld meg az apró neszeket, vedd észre a zajokat, ne csak akkor, amikor valami váratlan történik. Hogy miért jó? Ha észrevesszük a hangokat körülöttünk, talán megkönnyebbülünk, nem kell arra energiát pazarolnunk, hogy kizárjuk ezeket.


A legjobb éberségi gyakorlat, ha figyelünk a légzésünkre. Igazán egyszerűen hangzik, mégis rengeteg kérdés felmerülhet, milyen hosszú, milyen mély légzés legyen, és így tovább. A lényeg, hogy a legjobb feszültségoldó, (és a legegyszerűbb, hiszen mindig „kéznél van”) ha veszel egy nagy levegőt és kifújod.

 

Tudnunk kell, hogy a figyelmünk hatóköre meglehetősen korlátozott. Énközpontú. Mi emberek, eredendően önmagunkra fókuszálunk. Pontosabban figyelmünk legnagyobbrészt arra irányul, hogy megszerezze, ami örömöt nyújt, elkerülje, ami veszélyes vagy kellemetlen lehet és kizárjon minden egyebet.
El kell engednünk a szerzés és elkerülést, illetve igyekeznünk kell a nem tudás állapotába kerülni.
Akkor rengeteg lehetőség nyílik meg előttünk.

 

Gondolati-érzelmi hatásuk van például a szagoknak.
Leginkább akkor figyelünk fel a különböző illatokra, amikor az elménk teljesen nyugodt, amikor a többi érzékszervünket viszonylag kevés inger éri. Azt mondják a valóságban nincsenek jó és rossz szagok. Minden attól függ mihez társítjuk a szagokat. A szagok ugyanakkor érzelmeket, vágyakat és undort kelthetnek, hatnak a magatartásunkra is.

Ezen nagyot nevettem, ugyanakkor igaznak gondolom:

“Kutatások szerint a nők orra érzékenyebbek, mint a férfiaké. A nők parfümmel próbálják magukhoz csábítani férfiakat, ami alighanem teljesen fölösleges. A férfiak kedvence ugyanis a sülő kenyér, a vanília és a roston sült hús illata.”

Leginkább akkor értékeljük a szaglásunkat, amikor elveszítjük azt, pl. náthásak leszünk. Vannak, akik teljesen elveszítik a szaglóképességüket, és ezáltal szorongóbbá válnak, hiszen például tűz esetén nem érzik meg a füstöt, vagy a romlott étel szaga sem árulkodó számukra.

Nézz fel!
Ha felemeled a fejed, kitágul a látóköröd. Észreveszel olyat is, amit eddig még nem.

Ne csak nézz, láss!

Lélektani kísérletek igazolják, hogy mennyi mindent nem látunk, még akkor sem ha egyenesen rá nézünk.”

Mert igen, mást jelent nézni és más látni. Ahhoz hogy meglássunk valamit, oda is kell figyelnünk. Néha annyira lekötnek minket az orruk előtt játszódó dolgok, hogy észre sem vesszük mi történik körülöttünk. Az is, igaz, hogy hátrébb kell állnunk egy lépést, hogy több mindent láthassunk. De az is, hogy a szűkebb látóteret önmagunknak hoztuk létre. A gyermekek sokkal figyelmesebbek, mint a felnőttek. Tőlük is van mit tanulnunk.

Lásd meg a színeket!

“Mindnyájan a saját világunkban élünk, amelyet más nem tapasztalhat meg, ahová nem léphet be senki. A mi kékünket senki más nem láthatja olyannak, mint mi. Ahogyan az életünk is egyedi, nem történik meg újra, egyedül mi tudjuk teljes egészében átélni.”

 

Enni élvezetes dolog.

Miért sietünk vele? Főleg a kedvenc ételeinket esszük meg irtózatos sebességgel, miközben épp az lenne a cél, hogy kiélvezzük az ízeket.
Ha elgondolkodunk, a múlton rágódunk vagy a jövőben kalandozunk, akkor nem figyelünk az étel ízére. Ha nem csinálunk mást evés közben, csak a szánkra, az ízekre koncentrálunk és a falatok között még szünetet is tartunk, minden harapás olyan lehet mint az első, izgalmas érzetekkel teli.

“Nincs lakoma a szájban, ha a tudat nem kap meghívót.”

Apró kincsek, amik boldoggá tesznek:

Hallani

  • Boldogság meghallani egy régi számot
  • felfigyelni egy fontos mondatra
  • kapni egy bókot
  • ha elhangzik annyira szeretlek

Látni

  • boldogság ha süt a nap
  • magad előtt látni a mosolyokat
  • ha megfog egy kép
  • ha megnevettet egy videó
  • a virágok színeiben gyönyörködni

Érezni

  • boldogság beleszimatolni egy orgonába az út mentén
  • fogni a kezét, annak, akit szeretek
  • szorosan ölelni
  • elfáradni a táncolásban
  • édeset enni
  • nevetni, annyira, hogy kicsordul a könnyed is

 

“Az éberség hatására életünk sok ezer apró mozzanatában kivirágzik az öröm.”

 

És neked mi okoz örömöt akár mindennap?

 

2 hozzászólás

  • Macsek

    Szia! Nagyon jól összeszedted. 🙂 Nekem az ablak mellett van az asztalom, és ha szükségem van egy perc pihire, mindig kibámulok, ami megnyugtat, de nagyon jó ötlet ilyenkor egy kicsit tudatosabban nézni és látni, ezt ki is próbálom ma! 😉

    Egyébként munka közben – ha tehetem – általában filmzenéket hallgatok. Amikor felcsendül egy kellemes dallam, ami éppen beindít valamit érzelmi szinten az szintén egy jó pillanat.

    A hétköznapokban nekem ezek az apró örömök szoktak sokat hozzátenni a napi jó közérzetemhez.:)

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.