Te kihozod a helyzetből a maximumot?

 

A mai posztom nem az utazásról szól. Bár… tekinthetjük az életet egy nagy utazásnak is. Sosem egyenes az út, sosem egyszerű…Annyi út van, illetve lehet, ha akarjuk.  Elgondolkodtam, hogy mindenkinek mást jelent egy jó nap. Te kihozod az életből, az adott helyzetből a maximumot?

 

“Senki sem születik világutazónak, sem átlagon felül tökös, bevállalós embernek. Időközben lesz azzá – vagy nem.”

 

Én imádom, ha úgymond zajlik az élet. Nem bánom, ha a kávémat gyorsan hörpintem fel, mert vár egy következő program. Azt sem, ha kihűl, mert közben beszélgetek. Utálom még nézni is, amikor a párok csak ülnek egy asztalnál és nem beszélgetnek. Semmit.  Szeretek enni, és lehet, hogy lehetne jobban élvezni az ízeket, ha közben csendben van az ember.., lehetne lelassulni és igenis melegen és lassan (ez vajon nem ellentmondás?!) inni a kávét…

Én pörgős vagyok, szeretem, ha tartalmas egy nap. Lehet, hogy valakinek az a jó, ha egész délelőtt az ágyban fekszik, én imádom, ha délre már egy csomó programot vagy teendőt magam mögött tudhatok. Ha étteremben vagyok, biztos, hogy új ízt választok, vagy legalábbis olyat, amilyet ritkán eszem. Ha filmet kell választani, biztos, hogy olyan mellett döntök, amit még nem láttam. Nyaralni sem mennék oda, ahol már jártam. Ha sétálok is próbálok arra figyelni, hogy valami ÚJAT lássak, tapasztaljak.

Ám ahogy az előbb írtam, nem vagyunk egyformák, minden embernek mást jelent a legjobb nap fogalma.  

Lehet, hogy valakinek kellenek a megszokott dolgok, mert neki ettől jó… Anélkül azonban, hogy bárkit is kioktatnék (mert ki vagyok én ahhoz…) az a véleményem, hogy az a felfogás, hogy de mi van, ha rosszabb amit választok, mi van, ha megbánom, …nem célravezető, nem a legjobb.. Legtöbbször CSAK KIFOGÁS!  Hiszen csak akkor találhat rá az ember valami még jobbra, ha van mersze kipróbálni azt, adni neki egy esélyt. 

 

“Úgy érzed, elromlott a nyaralásod, miközben épp ellenkezőleg, talán új esélyt kaptál valami minden eddiginél jobb dologra. (…) Az utazás egyébként is hullámvasút: minden rossz dologra jön egy jó. Ez nem filozófia, ez tapasztalat.”
 

Ha autóban ülsz utasként csak előre nézel vagy oldalra is fordítod a fejed, hogy nézd a tájat? A gondolataidba merülsz és elsuhan melletted a környezet úgy, hogy észre sem veszed? Beszélgetsz vagy csendben utazol?

 

Mi jelenti számodra azt, hogy kihozni a maximumot a helyzetből?

Hogy mondhatod, hogy majd jövő héten, hiszen ki tudja még, mi lesz akkor…?! Új dolgokat csinálni, élvezni az életet, úgy, mintha csak a MA lenne. Hiszen nem lehet tudni, mit hoz a holnap. Szerintem így van értelme.

Ha bulizni megyek, táncolni akarok és táncolok hajnalig és nem azzal foglalkozom, hol fogok aludni. 

Én legtöbbször nem várok, cselekszem. 
Lehet, hogy jobban átgondolhatnám, de..
Ha kíváncsi vagyok valamire, megkérdezem. Ha véleményem, hozzáfűznivalóm van, elmondom. 

 

“Az utazáshoz nélkülözhetetlen alapvető képesség a kényelmetlenség elviselése.”

 

Van persze ebből gondom nem egyszer, mégis úgy érzem, én nem fogok beállni a sorba, én nem fogok csak bólogatni, ha egész másképp gondolom. Én, csak én vagyok és nem fogok hazudni, megjátszani magam. Az érzéseim úgyis kiülnek az arcomra. És ha mindenre nem is, arra speciel büszke vagyok, hogy vannak érzéseim.

 

 

A minap megérkezett egy idős házaspár, törzsvendégek, a szállodába, ahol dolgozom. A  második mondatuk ez volt: – Jövünk júliusban is! Kedvesen mosolyogtam és valami olyasmit mondtam, hogy: De jó Önöknek! 
Közben arra gondoltam : nem lenne jobb, ha azzal foglalkoznátok, ami MOST van?

Hogy lehet úgy élvezni a jelent, hogy máris a jövővel foglalkozunk?

 

Ez amúgy nekem is nagy hibám ( de már felismertem és ez jó, ez az első lépés a javítás előtt..): vagyok valahol, de közben már a következő programot szervezem fejben, sőt sokszor ki is mondom, hogy és legközelebb elmegyünk majd…

Vagy éppen egy múltbéli eseményt hozok fel, nosztalgiázom. Nincs ezzel baj mondjuk, szerintem, csak éppen ilyenkor elveszik picit a jelen… a LÉNYEG. 

 

Az utazásban időnként a helyváltoztatás a legjobb élmény. Ahogy megy a táj, ahogy együtt vagy a helyiekkel, ahogy múlik az idő. Igazából mindegy, milyen körülmények között, csak haladj. Minél lerobbantabb és fárasztóbb, annál szebb emlék lesz belőle. “
 

 

A fontos, ahogy egy korábbi (kedvenc) posztomban írtam (ITT) hogy előre nézzünk, előrefelé haladjunk. Lényegtelen, hogy hogyan. Mindegy, hogy visszapillantunk néha,  hogy megállunk néha. Hogy sírunk, nevetünk, töltekezünk, vagy pihenünk. De aztán menni, haladni kell. 

 
Ne veszélyesen élj! Csak ÉLJ!
 

“Az utazás lényege, hogy váratlan dolgok történjenek. Ez a kívánatos, ettől érdekes az egész. Alkalmazkodj a helyzethez, és próbáld meg kihozni belőle a maximumot.”

 

 

Idézetek: Belényi Dániel

 

Mosolygós napot, kedves Olvasó! 

Véleményed bátran oszd meg velem, örülök, ha írsz nekem!

Kövess Facebookon és Instagramon is!

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük