Panaszkodás helyett csak csináld!

Sosem értettem, hogy mivel jobb valakinek, ha nyafog, panaszkodik, miközben úgyis meg kell csinálnia az adott feladatot. Ha már úgy is ott van vagy már nyakig benne van, akkor tegye mindazt jókedvvel! Saját magának könnyíti meg, az 1000 %.
Amikor azt mondod valamire, hogy béna vagy és nem megy, akkor én azt mondom: csak csináld!

Van az a helyzet, amikor nem tudod, hogy megy-e neked, hiszen még nem is próbáltad, honnan tudnád… Ne mondj nemet azért, mert félsz, vagy mert új, szokatlan. Csak csináld, vágj bele és majd meglátod, mi lesz belőle, kell -e ez neked.

Ha mondjuk párkapcsolatra gondolunk, akkor fontos, hogy ne játszd meg magad, legyél önmagad, mutasd a valódi arcodat. Ha nem megy valami elsőre, adj időt magatoknak, ne dobj el mindent rögtön, adj lehetőséget az összeszokásra, ne félj hibázni, megbocsátani, kimondani, kimutatni. Legyél benne a kapcsolatban teljes fordulatszámmal. Ismerd meg, szeresd, csak csináld, ami és ahogy nektek jó! 

Előfordul, hogy egy munkahelyen egyből a mély vízbe dobnak, ott nincs mese, csinálnod kell, már ha szeretnél maradni… Határozd el magad és ha úgy döntesz, hogy ott akarsz dolgozni, akkor tedd oda magad, legyél kitartó, ne add fel, csak csináld legjobb tudásod szerint és ne engedd, hogy mások bántsanak vagy elvegyék a kedved.

Aztán ott van az anyaság, amikor nem mondhatod, hogy köszi, elég, nem akarom, nincs is más opció, csinálni kell! Türelemmel, humorral, ösztönből, szeretetből és menni fog!

A blogom létrejötte az anyaságnak köszönhető.

Konkrétan pedig egy olyan mondatnak, ami úgy hangzott, hogy az első helyre kell tennünk magunkat. Mindig. Igen, még akkor is, amikor anyák leszünk/vagyunk.

Egy 20 hónapos baba mellett ez elképzelhetetlen volt számomra. Ám akkor jött ez a mondat és elgondolkodtatott. Sőt nem csak gondolkodtam, cselekedtem.

Elindítottam a blogot, amelynek a célja a motiválás volt, elsősorban magamat akartam motiválni, és ezzel együtt pedig másokat is. A mai napig erősít, lelkesít engem a blogom és örömmel tölt el.

 

A blog nagyjából akkor indult, amikor anyaként rájöttem, hogy hiába azt érzed esetleg, hogy ügyetlen vagy türelmetlen vagy, fáradt vagy, szaranya vagy, akinek semmi sem megy úgy ahogy kellene…, akkor is az a helyzet, hogy csinálnod kell. Nem is tehetsz mást. És aztán ahogy csinálod a napi rutint, az ösztönös simogatást és becézgetést, a mesélést, az éneklést, a játékot a kicsivel, és kapod érte a mosolyokat, meg a kacajokat, ahogy a babakarok szorítják a nyakadat és megérkeznek az első nyálas puszik meg aztán az először hallott ma-ma és mamamamamma és később a régóta vágyott ANYA szó az ő kis csepp szájából, akkor érzed és tudod, minden így van jól. És te is jó vagy. Pont jó vagy neki.

Csak te vagy a jó, hisz te vagy a nagybetűs ANYA számára, az egyetlen. Akinek tök mindegy, hogy zsíros, kócos a kaja, hogy foltos a pólója, hogy vékony vagy gömbölyded, hogy kisminkelt vagy sem. Ha csak csinálod és nem parázol, akkor minden szuper lesz.

 

Tény, hogy nem volt ez mindig így nálam sem.. A blog előtt történt, hogy:

A mellszívót fertőtlenítettem, azaz főztem épp ki egy lábasban, és közben jól meg is olvasztottam… hogy sírtam éjjel-nappal, hogy sírt a baba és én sem bírtam abbahagyni, kimerült voltam és bizonytalan mindenben és zokogva telefonáltam….

A mai napig a fülemben cseng olykor az a két szó, amit kaptam: Ez ilyen!

Ezután pedig összeszedtem magam. Másképp álltam a dolgokhoz. Hiszen ezt akartam, őt, a babát, és meg tudom csinálni, hogyne tudnám!

Nem egyszerű, és ezt senki nem is mondta. Az első időszak olyan, hogy azt gondolod: hú és úristen..és nem-nem-nem. De jelzem, utána sem könnyebb. Mindig van valami. Minden nap történik vagy történhet bármi.

 

Ám ahelyett, hogy a játszótéren ontjuk a panaszáradatot más ismeretlen szülőknek, illetve rémtörténeteket mesélünk, lehetünk simán csak büszkék. Lehetünk azok, akik ott ülünk csendesen a homokozó szélén és mosolygunk az újabb és újabb sütiremekek láttán. Lehetünk azok, akik együtt játszunk a gyermekünkkel. Mert nem felejtjük el, hogy játszani jó. Hogy együtt lenni a legfontosabb. Főként szem előtt tartjuk azt, hogy éppen ez volt minden vágyunk, hogy egy kis csöppség anyukája legyünk. Nem érdekel akkor és ott a telefonom és a nagyvilág kusza hírei, sem a poénok, sem az üzenetek. Nem érdekel más gyerekének az étkezési szokása meg a pelenka-bili -wc téma.

Minden gyermek más. Minden szülő és minden család más. Én nem vagyok a legjobb. Tudom jól. Ám úgy csinálom, ahogy nekünk jó.

Rengeteget paráztam, amíg a védőnőt, az orvost, a szüleimet, és a rokonságot meg a barátokat hallgattam, aztán megnyugodtam, amikor az ösztöneimre hallgattam és a józan paraszti eszembe. A célom az egyszerűsítés volt,  arra koncentráltam, hogy mindent szeretetből tegyek és örömmel. Élvezni akartam a kisfiammal töltött időt. Nem rágörcsölni, nem túlagyalni, csak csinálni. 

 

Csak csináld!

Született meg aztán a blogom címe.  Mindig hangoztattam, hogy igen, anyaként jött a gondolat, ám már akkor tudtam, hogy nem csak anyaság témában fogok írni. Kikapcsolódásnak, énidőnek indult a motiváción túl a blogolás. A mai napig az.

A csak csináld egy fontos üzenet, amiben nagyon hiszek, és amit már remélhetőleg sikerült megmutatnom sokaknak. Különböző emberek, akik ma már sikeres vállalkozók emlékeztek vissza egy-egy interjú keretében az oldalamon arra, hogyan kezdték, hogyan vitték tovább azt, amivel mindig is szívesen foglalkoztak, amiben jók. Megosztották a tapasztalataikat és buzdítottak velem együtt ők is téged, hogy csak csináld!

Mindenkinek mást jelent a siker. Ha friss anyuka vagy, minden egyes nap vagy mozzanata a napnak egy újabb siker, hálás vagy és boldog. Ez így van jól. Ha pedig épp úton vagy az álmaid megvalósítása felé, mert fel szeretnéd építeni, meg szeretnéd mutatni a világnak,hogy miben vagy jó, mi az, ami te vagy, amit szívvel-lélekkel csinálsz, akkor pedig csak annyit mondok, csak így tovább, csak csináld.

Az is fontos, hogy a jelennel törődjünk, hogy megéljük, ami épp zajlik, hogy észrevegyük, hogy élvezzük, miközben tesszük.

Bízom benne, hogy kezdőknek és haladóknak, legyen az bármilyen terület (anyaság, párkapcsolat, vagy karrier) ad egy pozitív lökést a blogom.

A lendület, a jókedv, a pozitív gondolkodás, az élet színesben – ez az amit ad a Csak Csináld! – Magadért blog.

Ne feledd, ha te jól vagy, ha te a helyeden vagy, jól érzed magad, akkor azt a környezeted is észreveszi és lereagálja.

Csak csináld! – Magadért

Mosolygós napot, kedves Olvasó! 

Véleményed bátran oszd meg velem, örülök, ha írsz nekem!

Kövess Facebookon és Instagramon is!

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük