„Sokan nem is ismernek balatoni meséket” -Interjú Tokody Klára mesekönyvíróval

A Balatonról ír blogot már évek óta Mina és Vidi anyukája. Teszi ezt úgy, hogy szem előtt tartja a legfontosabbat, hogy hiteles legyen. Csak olyan környékről találhatsz ajánlót a blogján, amit bejártak a családjával. A hasznos és érdekes tartalom mellé ráadásul saját fotókat használ, ami ritka kincs. Az oldalán csodálatos fényképeket oszt meg a mesés magyar tengerről, a bámulatos balatoni naplementékről, kalandos Balaton környéki családi túráikról, titkos helyekről és természeti szépségekről. Továbbá a MinaVidi blog különlegessége a számtalan különleges monda, izgalmas legenda, igaz történet és balatoni mese.

A sor pedig egyre csak folytatódik, az oldal és persze az író legújabb büszkesége egy saját mesekönyv, egy meseregény a 4-10 éves korosztály számára.

A most megjelent Mina és Vidi az óriások nyomában című mesekönyvről kérdeztem a szerzőt.

Tokody Klára

Elérhetőség:

https://minavidi.hu/

https://www.facebook.com/TheBalatonKids

https://www.instagram.com/minavidi_thebalatonkids/

Mit csináljunk a Balatonnál? Még mindig gyakran kérdezik, ugye? Erre épül a blogod, amihez nemrég saját, gyönyörű weboldal készült. Mióta írod, miért írod és mennyire vagy elégedett az oldallal?

Az egész úgy kezdődött, hogy miután vettünk egy kis házikót a Balatonnál, nagyon sokat jártuk le. Télen-nyáron szinte minden hétvégét, iskolai szünetet, szabadságot ott töltöttünk. És igen, akkor is, azóta is rengetegen csodálkoznak ezen, számtalanszor megkapjuk a kérdést, hogy de hát mit lehet ott csinálni szezonon kívül? Pláne a déli parton. Én pedig elhatároztam, hogy megmutatom. Eleinte csak a Facebook oldalamon osztottam meg a fotóimat, hogy milyenek a színes levelekkel borított parti sétányok, milyen a parton tornyosuló jégtáblák látványa, milyen a téli álmából tavasszal felébredő Berek, aztán pedig 2017 októberében elindítottam blogomat, ahol le is írom, merre járunk, milyen látványosságok várják a látogatókat.

A blogom eddig az Index blogfelületén volt, ahol rendszeresen kiemelték a cikkjeimet, ami azt jelenti, hogy vagy az Index főoldalán, vagy a blog.hu oldalon is megjelent a cikk esetenként több ezres, sőt időnként több tízezres olvasottságot eredményezve. 2020 decemberje aztán több szempontból is nagy változás volt, a legfontosabb, hogy mivel megjelent a mesekönyvem, és ennek is helyet akartam biztosítani, saját domainre költöztem. A minavidi.hu oldalon találják meg a látogatók a cikkjeimet, illetve a mesekönyvet is itt lehet megrendelni. Ez nagy váltás, hiszen ezzel elvesztettem az Index támogatását, cserébe viszont talán érdeklődőbbek, hűségesebbek lesznek olvasóim, hiszen szűkebb, de inkább a Balaton iránt érdeklődőbb célcsoporthoz jut csak el a Facebook megosztások révén.

Minden nap mesevasárnap van a blogodon, rengeteg monda és történet olvasható. Mióta írsz meséket?

Mivel mindig is rajongtam a mesékért, a magyar mondáktól a görög mitológiáig, egy idő után én is elkezdtem írni meséket. Amikor pedig ilyen intenzitással lépett be a Balaton az életünkbe, adódott, hogy a Balatonról szóljanak, a Balatonnál játszódjanak ezek. Egyrészt a Balaton gazdag mondavilágát gyűjtöm és dolgozom fel.

Sokan nem is nagyon ismernek balatoni meséket, általában a tihanyi visszhang, esetleg a kecskekörmök legendájánál megáll a felsorolás. Pedig éltek itt óriások, sárkányok, hableányok, gonosz boszorkák, pásztorok és pásztorleánykák, a halászlegényeket énekükkel elcsábító vadleányok, az ősmagyar Leheltől András királyunkon át Rezi Sándor várkapitányig sok izgalmas és hősies kaland helyszíne is a Balaton volt.

Másrészt saját meséket is írok. Többek között Mináról és Vidiről, a két fonyódligeti tündérről, de például Azúrkáról is írtam már sok mesét, aki a siófoki Hotel Azúr kabalaállata. Több családbarát hotelnél kedves szokás ugyanis, hogy esti mesével kedveskednek a családoknak, és engem ért a megtiszteltetés, hogy ezeket a meséket megálmodhattam.

Aztán megszületett a saját mesekönyv ötlete. Mesélj róla! Miről szól a történet és pontosan ki is Mina és Vidi?

A most megjelent könyv, a Mina és Vidi az óriások nyomában, arról szól, hogy a két tündér egy régi balatoni legenda nyomába ered, ami óriásokhoz köti a Balaton keletkezését.

Nem titok, hogy Mina és Vidi tulajdonképpen a két gyermekem (a nevük is a gyerekek becenevéből ered). Az egész úgy indult, hogy ahogy sok édesanya, én is esti meseként sokszor a saját történeteinket meséltem újra a gyerekeknek. Aztán a két figura önállósodott, és már saját kalandokba is keveredtek.

A gyerekekkel együtt is írtunk történeteket, több figurát ők találtak ki, ők adtak nekik nevet. Később ahogy az sok meseírónál előfordul, az ismerősök elkezdtek biztatni, hogy ezt másoknak is meg kellene mutatni. Hát így indult a mesekönyv története.

Mennyi idő telt el az első oldaltól az utolsóig és mesélj, kérlek arról is, hogyan lett kézzelfogható könyv belőle.

Pár hónap alatt elkészült a könyv még 2017-ben, és elkezdtem elküldözgetni kiadókhoz. Sajnos csak visszautasítást kaptam, illetve a legtöbb helyen még választ sem. Aztán több írói Facebook oldalon láttam, hogy sok esetben a magánkiadás is járható út, és idén nyáron úgy döntöttem, nekivágok. Azenkonyvem.hu csapata segített, ők végezték a szerkesztést, korrektúrát, tördelést, borítótervezést és ők ajánlottak nyomdát is. Végül december közepére érkezett meg a könyvszállítmány, és árasztotta el a fantasztikus újkönyvillat a nappalinkat.

Egy mesekönyv esetén nagyon fontosak az illusztrációk. Hogyan ment a kommunikáció, együttműködés az illusztrátorral? Mutasd be, kérlek, kicsit őt is.

Illusztrátort találni nem könnyű. Vagyis olyat nem, aki megvalósítja az álmainkat. Nekem nagy szerencsém volt, hogy rátaláltam Elek-Varga Viktóriára, a GyermekSzeglet alkotójára. Előtte több illusztrátortól is kaptam rajzokat, összeült hát a családi kupaktanács, nézegettük, írogattuk egy papírra, ebben az tetszik, abban az. Aztán megjött Viki próbarajza, és a korábbi jegyzetek repültek a kukába. Viki rajza első látásra szerelem volt. És szerencsére az együttműködésben is hihetetlenül jól egymásra tudtunk hangolódni. Rengeteg ötlete volt, például külön karaktert rajzolt az óvodás és kisiskolás korú Minának és Vidinek (a most megjelent könyvben az iskolás korút ismerhetik meg az olvasók), zseniálisan elkapta a különböző mellékszereplők stílusát, így kapott vagány szemüveget hozzá illő rúzzsal és gyöngysorral a könyvtáros gyík, laza eleganciát a kukorica-tengeralattjáró egér-hajóskapitánya, és bohókás beállítást a mitugrász béka. Ha valamit megkifogásoltam, sosem sértődött meg, hanem a megoldást kereste.

Külön érdekesség, és ez a 2020-as év egyik jellegzetessége is egyben, hogy mindezt úgy csináltuk, hogy soha még személyesen nem találkoztunk, csak online kommunikáltunk. Szerintem ez a harmónia, ami kettőnk között volt, érződik a végeredményen is.

Több lépésnél, például a borító kiválasztásánál is bevontad az olvasóközönségedet a döntésbe. Mennyire volt ez tudatos lépés, hogy az olvasók is formálják a könyvet? Miért tartottad fontosnak? Mi az, ami legjobban tetszik neked a kész könyvben?

Igen, több kérdésnél is bevontam a potenciális olvasókat, például nem csak a borítónál, hanem annál a kérdésnél is, amit korábban említettem, hogy Viki két különböző karaktert rajzolt az ovis és kisiskolás mesekönyvbe, és kíváncsi voltam, mi a véleménye erről az olvasóknak. Azok a válaszadók, akik a gyerekük véleményét tolmácsolták, dupla strigulát kaptak, hiszen a gyerekek az elsődleges célcsoport.

Ez a bevonás teljesen tudatos lépés volt, hiszen olyan könyvet szerettem volna alkotni, amire az olvasók vágynak, nem olyat, ami nekem tetszik. Nekem például nem is az a borító tetszett jobban, amit megszavaztak az olvasók.

Mit szeretek a könyvben a legjobban? A visszajelzéseket. Amikor “panaszkodik” az anyuka, hogy nem elég az egy fejezet esténként, hanem a gyerkőc könyörög továbbiért. Amikor a tanár ismerős meglesi, hogy a gyerekek szünetben összebújnak a könyv fölött, és együtt olvassák. Amikor másik anyuka beszámol, hogy a kisfia, aki eddig csak a kötelezőket olvasta végig nagy nehezen, három nap alatt kivégezte. 

Egy mese vagy több rövid mese szerepel a könyvben? Milyen korosztálynak ajánlod? Fontos volt számodra, hogy a szülők is tanuljanak belőle, illetve számukra is izgalmas legyen?

Ez egy meseregény, vagyis tíz fejezeten keresztül alakul a cselekmény. Tíz fejezeten át kutatják a tündérek, hogy hova tűnhettek a Balaton keletkezéséért felelős óriások. Közben járnak titkos somogyvári könyvtárban, szarkaháton, dinnyehéjon átkelnek a Balatonon, meglátogatják a tihanyi Belső-tóban élő bölcs kínai aranyhalat, majd Badacsonyban derül ki a megdöbbentő igazság az óriásokról. Alapvetően 4-10 éves gyerekeknek ajánlom, kicsiknek esti felolvasásként, nagyobbaknak saját olvasmányként.

Nem volt bennem olyan tudatosság, mint például a mai rajzfilmekben, hogy szándékosan olyan poénokat rakok bele, amik a szülőknek is szórakoztatóak, a könyvet kifejezetten gyerekeknek szántam. Ennek ellenére több helyről kaptam olyan visszajelzést, hogy a szülők sem kaparták a falat, miközben esténként felolvasták a gyerekeknek.

Lesz folytatás? Mik a további terveid?

A folytatás nagyban függ attól, hogy mennyire lesz sikeres ez a könyv. A magánkiadásban ugyanis a könyv megalkotása az egyszerűbb feladat (már ha egyszerűnek nevezhető), sokkal nehezebb az értékesítés és marketing. Még nagyon az elején járok, hiszen december közepén jelent meg a könyv. De természetesen vannak terveim arra az esetre, ha sikeresnek bizonyulna. Egyrészt kifejezetten ovisoknak szóló egyszerűbb meséket is írtam, ez lenne a következő tervem, aztán a felnőtteket célozná meg a balatoni mondagyűjtésem kiadása. És ennek a könyvnek is félig kész a folytatása, amiben Mina és Vidi a balatoni vasszörny rejtélyét oldja meg.

Kívánom, hogy váljanak valóra a tervek!

Kövesssék sokan a MinaVidit blogot, szeressék a mesekönyvet!

További sok sikert!

Csak csináld!

Hogy tetszett az interjú?

Ezt is olvasd el:

Interjú a túravezetővel

Hobbinak indult mára vállalkozás