Hogyan lásd szépnek önmagad és a világot? – Szemes Nóra személyi stylistot faggattam

http://stilus.shaonille.com/

Modellből lettél stylist. Mikor született meg benned az elhatározás, hogy váltani szeretnél? Mesélj, kérlek az utadról! 

Ahogy az óceánban a hullámok keletkeznek, hol kisebb, hol nagyobb, valahogy én is így utaztam egyik sugallat útján a másikhoz. Tudatos tervezés sosem volt jellemző rám, a megérzéseimre hallgatva indulok el mindig egy-egy úton. Bár a külvilág számára-és sokszor saját magamnak is-érthetetlen mit miért csinálok, mégis úgy gondolom, hogy ennek van igazán értelme; hallgatni a belső hangra: ha szólít, menni amerre hív. Nem gondolkodni túl sokat, csak csinálni. Ha a sugallatra hallgatsz, az utadon vagy. Ha az utadon vagy, a dolgok és emberek egy különös dinamika hatására megérkeznek hozzád. Neked nem kell azon gondolkoznod, mi lesz és hogy lesz, hanem csak az útra figyelni. Anélkül, hogy tudnád a célt. Mindig az út a fontos.
Amikor belecsöppentem a divat világába, 18 éves voltam. Akkor azt hittem, ezt szeretném. Ma már tudom, hogy valójában ami vonzott benne, az a szépség iránti vágyam volt, egyfajta kíváncsiság, az a metódus, hogy varázsolnak egy egyszerű tinilányból olyan karaktereket a különböző stílusok segítségével, melyeket aztán nők milliói csodálnak világszerte. Olyan fiatalon nyilván nem láttam át miről is szól a divat valójában, és kellett jó pár év ahhoz, hogy rájöjjek, igazából nem erre vágyom. Viszont mindenképpen szükséges volt ez a kis kitérő ahhoz, hogy rátaláljak a valódi útra. Először a modellkedés mellett divat stylistként próbálgattam a szárnyaimat, egyik felkérés jött a másik után, szerencsés voltam. Közben elkezdtem nemzetközi model-bookerként (modellügynök) is dolgozni, így ráláttam a másik oldalra. Megértettem egy-egy ügynökség a különböző nemzetekben milyen típust tart szépnek, és megértettem azt is, mi ennek a lelki dimenziója. Valaki vagy rendelkezett ezekkel a karakterbeli adottságokkal, vagy nem, nem lehetett megváltoztatni, az alapanyag kellett nekik, hogy ők változtassák meg egy-egy fotózás vagy bemutató erejéig. Mindig a természetes külsejű lányokat keresték, mert belőlük tudtak varázsolni. A hajszín megváltoztatásán kívül semmilyen más változtatás nem jöhetett szóba (tetoválás, piercing, sminktetoválás, túlzott barnaság, műköröm (…) kizáró ok volt). A kép csak most, egy évtizeddel később állt össze, hogy pont ezért szép valójában mindenki. Mert olyan, amilyen. Természetesen.

Mi tetszett és mi kevésbé a divatvilágban?

A divat világa távol állt a személyiségemtől, nem vagyok az alakoskodás, a jópofizás, a vetítés, a menőzés híve, és sokszor tapasztaltam ezt emberileg. A divat önmagában nem visz előre, mert hiányzik belőle a lélek, a mélység. Személytelen, uniformizáló, felszínes, elidegenítő. A divatnak nem célja, hogy te jól érezd magad a bőrödben, hogy a te testedre gyártsák a ruhákat, hogy megtaláld a saját, személyes stílusod. A divatnak a célja önmaga, mindig újabb-és újabb trendeket gyártani, és eladni. A tervező maga, aki ki tud teljesedni a kollekcióban, nem az ember, aki viseli a darabokat. A divatot egy szűk réteg diktálja, a többiek pedig követik. Pedig milyen szép lenne, ha szezonról-szezonra nem trendek, hanem szép anyagok, színek és minták, valódi nőkre megálmodott darabok követnék egymást. Ha nem a meghökkentés, a mindenáron új létrehozása, a bevétel és a márka tőzsdepiaci értéke lenne mérvadó. Hanem a lélek. Az, hogy jól érezd magad abban, amit viselsz.

Mikor lettél személyi stylist? Befolyásolt valaki vagy valami? 

Egyszer egy modell-utamon a Fülöp-szigeteken beteg lettem, így ágyhoz voltam kötve. Ott már akkoriban mentek az átváltoztató műsorok, amik hozzánk csak évekkel később érkeztek meg, és itt a stylistok elkísérték vásárolni is az ügyfeleiket. Akkor ébredtem rá arra, hogy ez a valódi segítség. Hétköznapi embereknek gyakorlati segítség. akkoriban itthon csak stílustanácsadók voltak, tehát akik az elméletet elmondták, de a gyakorlati kivitelezésben nem segítettek. Így lettem személyi stylist, aki az ügyfeleit elkísérte vásárolni, és személyesen ment el átnézni a gardróbjukat (gardróbrendezés). Igen fiatalon, már 21 éves koromtól segítettem a hozzám fordulóknak. A személyi stylist szakma itthon akkoriban nem létezett, így nem befolyásolt senki. A divatvilágban szerzett tapasztalataimat építettem be a tanácsadásomba a kezdetekben, és ez formálódott-formálódik a mai napig, ahogy a világ hat rám. Úgy gondolom, ha az ember az ‘útján van’, akkor azt csinálja amit szeret. Ha pedig szereti amit csinál, akkor jó benne, és egyre jobb s jobb, mert nem munkának éli meg, hanem pozitív tevékenységnek, ami feltölti, energiát ad nem csak másoknak, de saját magának is.

A kihívás, a másik fél kiismerése, segítése, az aktuális divat követésén való túllépés, a „tucat” ruha elkerülése volt, ami leginkább tetszett benne, vagy az, hogy kijelentheted a hobbid a munkád?

Amikor elkezdtem, szerettem, hogy tudtam segíteni a nőknek kiteljesedni önmagukban, hogy egy-egy ruhadarabtól jobban érzi magát a lelkük-és jobban áll a testükön is. Test és lélek együtt jár, jó, ha újra visszatalálnak egymáshoz, ha elvesztették a kapcsolatot és a kint és a bent nincs harmóniában. Ha a lélek rendben van, segítek, hogy ez a harmónia megtestesüljön külsőleg is. Ha a lélek sebzett, segítek, hogy a külső megváltoztatásával a belsőre is hatással legyünk, és elinduljanak a gyógyulást segítő folyamatok. Hogy ezt éppen olyan prózai módon érem el, hogy veszünk néhány új ruhadarabot, akkor így. Bentről-kifelé, vagy kintről-befelé haladunk, mindegy, a lényeg úgyis, hogy találkozunk középen.

Én is úgy gondolom, megjelenésünkkel, azzal, hogy épp milyen öltözéket választunk, tudjuk erősíteni és lehúzni is az önbecsülésünket.  Valamint, hogy mindenkiben van, ami szép. Azt mondod: „A legegyszerűbb az lenne, ha mindenki megbarátkozna önmagával.”  Szereted kiemelni azt, amit szépnek tart az ügyfeled saját magán. Ehhez gondolom, sokszor segítséget kérnek. Célod, vágyad is, hogy segíts, úgy értem, hogy a ruhaválasztáson túl, az önértékelési problémák leküzdésében?

Nézzük meg a babákat, Mind gyönyörű. Nincsenek csúnya babák. Az ember arca és teste folyamatosan formálódik az évek alatt az őt ért hatásokra. Valóban szerepet játszik a genetika, de nem olyan nagy mértékben, hogy erre mindent rá lehessen fogni. Van az a mondás, hogy az ember bizonyos koron túl felelős az arcáért-és így a testéért is. Ahogy a lelke megélte az őt ért hatásokat, az mind nyomot hagy az arcon testen. Érdemes megfigyelni, hogy egy-egy trauma hatására hogy változik meg az ember; napok alatt öregedhet éveket, megváltozik a tartása, a mimikai izmai, a bőre, a haja, a teste. Ha a lelkére figyel valaki, akkor a testére is figyel, hiszen ráébred arra, hogy felelős önmagáért. Hogy lehet változtatni mindenen.
A szépség pedig egyszerűen túldimenzionált a mai világban. Nekem a szépségről sokkal tágabb fogalmaim vannak, mint amit a média vetít a világba. Láttam a külvilág szerint csodaszép lányokat, a testük magazinba illett volna, mondhatni tökéletesek voltak a mai ideálok szerint…de a lélek számít, ha ez nincs, akkor mindegy mi van kívül. A szépség nyilvánvalóan nem egyenlő a magazinokban bemutatott ideállal, független kortól, súlytól, formától, nemzetiségtől, photoshoptól. A szépség elvileg az arányosság, ami aranymetszés képletével írható le. De a szépség nem egyenlő a tökéletességgel. Nem írható le számokban, matematikai képletekkel. Jó ránézni valamire, ami harmonikus, ami arányos, de ennyi. Ilyen arcot létre lehet hozni számítógépes programokkal, lehet teremteni ilyet. A valódi szépség azonban túlmutat ezeken, mert lelke van.

Így tehát, ha szereted magad, akkor a lelked is pozitív lesz, kisugárzásod lesz. Sugárzod önmagad a külvilág felé. Akkor pedig mindegy, hogy ezt épp milyen testben teszed. Ha jól érzed magad abban, amit viselsz, és jó kedved van, az máris egy lépés afelé, hogy szépnek lásd önmagad és a világot. Erősítsd a saját önszereteted, találj rá így az utadra, és így tudsz segíteni másoknak is.

Mindenkinek annyit tudok segíteni, amennyire be tudja fogadni azt. Ha úgy gondolja, ez csak a ruhákról szól, és vegyünk pár új darabot, az is segítség…de nyilván mélyebb a másik út, amit az önszeretettel érünk el. Hogy ez egy alkalom, ami elindít valamit belül, vagy hosszabb út, az egyénfüggő. Elég az is, ha elültetek egy gondolatmagot valaki fejében, ami aztán évekkel később kezd kihajtani. Hogy ezen az úton kísérem, vagy egyedül megy, ez már igazán részletkérdés :).

Felteszel kérdéseket annak, aki megkeres és beszélgettek is indulás előtt. Jó emberismerőnek tartod magad? A vásárlás közben leginkább a megérzéseidre koncentrálsz? 

A munkám során az elmúlt 13 évben több ezer emberrel találkoztam, és töltöttem el hosszú órákat, így óhatatlanul is bizonyos emberismeretre tettem szert. Aztán néhány éve találkoztam a trénertársammal, Nyíri Zolival, aki a Személyiségkalauz című könyv szerzője, és szakértője a személyiségtípusoknak. Azt a könyvet kötelező olvasmánnyá tenném mindenkinek, annyira fantasztikus! Segít megérteni az embereket és a motivációikat és nagyon nagy segítség a mindennapi életben. Nap mint nap új embereket ismerek meg és a bizalomépítéshez nem elég egy kedves mosoly, érteni, érezni kell a másik embert, rá kell hangolódni, hogy tudjunk neki segíteni a számára legjobb módon. A különböző személyiségtípusok máshogy működnek, másra van szükségük. Míg például az egyik a gyors, határozott, eredménycentrikus vásárlást szereti, addig a másik úgy érzi a törődést, ha minden részlettel tisztában van, inkább lassan, de megfontoltan haladunk. Ezt ma már sokszor első látásra, vagy akár néhány perc alatt megállapítom, ki milyen típusba tartozik, így könnyen tudom a kommunikációmat és a vásárlást úgy alakítani, ahogy számára az a legjobb lesz. Szerencsés helyzetben vagyok, mert bennem több típus is megtalálható, így könnyen tudok változtatni, könnyen kijövök másokkal. A tanítványaimnak is próbálom átadni ezt a szemléletet, hiszen a személyi stylist szakma legalább fele pszichológia, nem csak arról szól, kinek mi áll jól. Abszolút intuícióból dolgozom, sokkal tovább tart megmagyarázni, mit miért teszek, mint csak hallgatni a megérzéseimre. Szerencsére az ügyfeleim bizalmat szavaznak nekem, tudják, hogy a legjobbat szeretném nekik így mindegy, hogy miért nézünk be egy-egy üzletbe, előre elkészített terv vagy megérzés szerint :).

Elmesélnél egy nehezebb helyzetet és hogy milyen megoldást találtál ki rá?

Kétféle nehéz helyzet létezik. Az egyik, és szerencsére ez a ritkább, amikor maga az ügyfél nehéz. Elégedetlen önmagával, esetleg a világgal, bizalmatlan, frusztrált, nem mondja el mit szeretne, várja, hogy kitaláljam amit gondol, nem hiszi, hogy lehet rajta segíteni, vagy ő jobban tudja. Ilyen összesen körülbelül 10 fő volt az elmúlt években a több, mint 800 ügyfél közül. Ez elég jó arány :). Velük is vásárolunk, de számomra nagy kihívás őket kezelni. A másik nehéz eset, mikor szakmailag kihívás valaki. Ilyen viszont nap, mint nap van, és, ha az ügyfél megérti, hogy meddig tudok én segíteni neki, és honnan kell esetleg alternatív megoldást keresni, akkor nagyon könnyen tudunk együtt dolgozni. Például nem konfekcióméret; magasabb vagy alacsonyabb, nagyobb a melle, szélesebb a csípője, stb.

A legutóbbi nagy kihívás múlt héten az eddigi legmagasabb lány ügyfelem, Viki volt, az ő 186 cm-es magasságára kerestünk megfelelő darabokat. Szerencsére nagyon nyitott volt minden alternatív megoldásra, nagyon kedves és rugalmas volt, így rengeteg dolgot találtunk neki és boldogan távozott. A nagyobb mell az, ami megnehezíti még a vásárlást, főleg, ha valaki alacsony is e mellé. Mondjuk 65/F melltartóméret 160 cm alatti magasságon már igen nagy kihívás, mert itthon nemigen lehet kapni sem ún. ‘tall’ (magas lányokra), sem ún ‘petite’ (alacsony lányokra) méreteket, és ilyen méretű melltartót is csak 1-2 helyen az országban. Az évek alatt kitapasztaltam a lelőhelyeket, és a megoldásokat az egyes problémákra, így mindig megoldjuk, de jó, ha nyitott az ügyfél a javaslatokra.

Előfordul, hogy előrevetíted a jövőt, és arra gondolsz, szeretnéd, ha újra felkeresne az illető vagy csak az adott feladatra koncentrálsz, és elégedett vagy ha mosollyal zárul a nap? Nincs hiányérzeted, ha nincs utána visszajelzés, ha nincs képed a folytatásról?

Mindig az adott ügyfélre és adott napra koncentrálok, és ezért is vagyok jó benne. Számomra az a fontos, hogy ott és akkor a legjobbat hozzuk ki a napból, és az ügyfél elégedett és boldog legyen :). Az már csak mellékes, hogy utána újra felkeres, ha aktuális lesz a következő szezonra a bevásárlás. Az a szolgáltatás, amit nyújtok, valóban egy élmény, mert nem csak leveszi a vásárlás és az új stílus kialakításának terhét az ügyfélről, de közben megoldja az állandó reggeli ‘mitvegyekfel’ frusztrációt is, és ezután mosollyal tud indulni a nap. Szerencsére nagyon sok visszajelzést kapok, Shaonille Klubban pedig folyamatosan nyomon tudom követni az ügyfeleim stílusának fejlődését. Többen vannak, akik még az elsők között kerestek fel, és akár 7-8 éve tartjuk a kapcsolatot és megyünk el rendszeresen egy-egy bevásárlókörútra.

Mi volt a kedvenc időtöltésed gyermekkorodban? Hogyan alakult ki a te mostani ízlésvilágod, mindig hasonlóan öltözködtél?

Nagyon szerettem álmodozni! Ennek a hobbimnak a mai napig hódolok, imádok fejben elkalandozni a lehetőségek és a belső világok között. Nagyon jó képzelőerővel rendelkezem, a mai napig egy gyerek szemével tudok rácsodálkozni a dolgokra és lelkesedni nagyon apró dolgokért is, ezért is tudok megvalósítani szinte mindent, amit elképzelek, és ez tart fiatalon kívül-belül. Az öltözködési stílusom folyamatosan változik velem együtt, mindig kipróbálok valami újat. Abban állandó, hogy mindig is a nőies, elegáns, klasszikus, színes és szép dolgokhoz vonzódtam, de egyre jobban kezd letisztulni, egyszerűsödni a stílusom-ahogy ez a korral általában együtt jár.

A tanácsadás mindig könnyen ment? Voltak félelmeid? Hogyan éled meg, örülsz neki, ha hallgatnak rád az emberek, esetleg bánt, ha nem? Boldoggá tesz, ha színesebben, nőiesebben öltöznek a nők a hatásodra?

21 éves voltam, mikor elkezdtem a stílustanácsadást, és bizony voltak félelmeim, hogy miért hallgatnának rám a 30-as, 40-es ügyfelek ilyen fiatalon. De szerencsére pozitív tapasztalataim voltak, hiszen nem korfüggő, hogy ki mennyire ért egy adott témához. Az ügyfeleim akik felkeresnek, már előzetesen bizalmat szavaznak nekem, így nem jellemző, hogy nem hallgatnak egy-egy tanácsomra. Mindig lelki oka van annak, ha valaki nem tud változtatni valamin (például nem érzi, hogy tudna nőiesebben kinézni, szoknyát hordani, hosszabb hajat növeszteni, stb), így nem siettetek senkit, mindenki a saját tempója szerint halad. Van, aki már az első találkozáskor megcsinál minden változtatást, amit javaslok, és van, akinek évek kellenek ehhez. Például egy ügyfelemmel 5 éve találkoztam először és javasoltam neki, hogy festesse át a haját az akkori vörösről az eredeti sötétbarnára és növessze meg a körülbelül 20 éve rövid fazont. Kisebb sokkot kapott a javaslattól, de 1-2 évre rá hallgatott rám, és visszafestette az eredetire, majd tavaly eldöntötte, hogy elkezdi növeszteni. Óriási a változás, mindenki azt mondja, hogy akár 10 évet is letagadhatna, pedig a két kép között 5 év telt el!
Nagyon boldog vagyok, ha a nők az én hatásomra kezdenek színesebben és nőiesebben öltözni, és élik meg ezáltal a nőiségüket! Ezt tartom a küldetésemnek is!

Hogy állítanád fel a fontossági sorrendet, mi áll az első három helyen, ha szigorúan a te boldogságod építőelemeiről van szó?

Nagyon jó kérdés, igazi személyiségfejlesztő-gondolatébresztő! A fontossági sorrend számomra mindig az aktuális hangulatomtól függ, és ritkán tudok érdemben válaszolni, ha csak néhány lehetőséget adhatok meg, mert összetettebb számomra. A szabadság számomra nagyon fontos, hogy ott és akkor csinálhassam azt és amit szeretnék, és azokkal az emberekkel körülvéve, akik számomra fontosak. Gyakorlom az olyan helyzetek elfogadását, mikor az események nem tartoznak a befolyásom alá, és tudom, hogy még a legrosszabb helyzet is értem van, hogy azáltal fejlődjek, tanuljak és magasabb szintre léphessek. Ha a fentiek teljesültek, azt hiszem már kimerítettem az első három helyet 🙂

Még kicsit a gyermekkorodról faggatnálak, hogyan emlékszel vissza? Azt mondod: „Senkit nem kritizálok, hanem dicsérek, mert tényleg mindenkiben meglátom a szépet” Ennek azt gondolom, olyan előzménye lehet, hogy téged is sokat dicsértek gyermekként a szüleid és a környezeted. Mi a véleményed, hogyan, mi segít téged azok közül, amit nevelésed során kaptál?

Nagyon jó nevelést kaptam a szüleimtől, megadtak mindent, amit a legjobb úton-módon tudtak. Az igazi értékekre helyezték a hangsúlyt; a lelkiismeretesség és a becsület, a kemény munka, a megbízhatóság, mások segítése és tisztelete, az őszinteség és a felelősségvállalás, az udvariasság és a tolerancia fontos tartópillérei voltak gyerekkoromnak. Bár akkor sokszor szigorúnak éreztem, ma már mindenképpen úgy gondolom, hogy erre volt szükségem ahhoz, hogy a megfelelő alapokat megkapjam, és magam erre építkezzem. Az elmúlt években nagyon nagy hangsúlyt fektettem a személyiségem megismerésébe és fejlesztésébe, de a jellembeli alapokat szerencsére már gyerekkoromban elsajátíthattam, amiért nagyon hálás vagyok a szüleimnek. Számomra nagyon fontos, hogy a legjobbat hozzam ki magamból, és minél jobban ismerem magam, minél jobban szeretem magam, annál jobban tudok segíteni a hozzám fordulóknak is. Ahogy a régi mondás is tartja: Gnóthi szeauton, azaz Ismerd meg önmagad. Mindenkiben meglátom a szépet, és a hangsúlyt erre fektetem, így adok az embereknek pluszt. Tat tvam asi, azaz ‘Én is te vagyok’ – minden visszatér hozzánk, amit a külvilágnak adunk-akár jó, akár rossz, mert belül valahol egyek, ugyanazok vagyunk.

Visszatekintve voltak előre látható jelei annak, hogy munkaidődben másokkal vásárolsz majd, illetve segítesz a stílusuk kialakításában, hogy stylist lesz a foglalkozásod?

Nem volt előjele annak, hogy személyi stylist lesz a szakmám, nem tudtam, mi szeretnék lenni gyerekkoromban, de ahogy mostanában néha feldereng valamilyen emlék, akkor valahogy úgy fogalmaztam meg, hogy ‘világjobbító‘. Úgy érzem, ez teljesült. És tulajdonképpen mindenki az, aki az útján van, mert a feladatunk mindannyiunknak a közösség segítése valamilyen formában. Tiszta szívvel kívánom, hogy mindenki találjon is rá az útjára, és találja meg azt, amiért megszületett!

További rövid kérdés-rövid válaszok: ( a képre, majd a jobb felső sarokra kattintva nagyíthatod):

Nagyon köszönöm Nórának az inspiráló sorokat és további sok sikert kívánok neki!

Fotók: Szemes Nóra stylist Facebook oldaláról