Miért jó a kudarc? Hogyan fordítsd a hasznodra?

A kudarc egy negatív szó. Természetesen elsőre nekem is ez jut eszembe róla. Ám, ha már itt ez a téma, sejtheted, hogy valami pozitív lesz a kicsengése. Számomra is új és érdekes a megközelítés, de nagyon tetszik a filozófia, miszerint hibázni ér!
Hello, kudarc, most nem hátat fordítok neked, hanem megölellek.

Tanultam az elmúlt napokban ismét magamról, a személyiségemről. Nagyon fontosnak tartom a megfelelő önismeretet, rengeteget tud segíteni. Igazából minden nap tanulhatunk, ha figyelünk arra, mit és miért teszünk vagy ha valaki felvilágosít minket, ráirányít minket a tudatos kommunikációra, a tudatos megfogalmazásra, a lépéseinkre. Annyira sokat számít egy-egy szó, egy-egy döntés, hogy nem is gondolná az ember.

Kivéve, aki ezzel foglalkozik. Aki nagyon is tudatában van annak, hogy mennyivel többet érsz el, ha nem a homokba dugod a fejed, hanem felismered, szembenézel a kudarcaiddal, a rossz döntéseiddel, a hibáiddal.

Adamik Zsanett, több mint tíz éve dolgozik terápiás, segítő munkatársként. Szociálpedagógia szakon végzett és mindenekelőtt rengeteget tanult önmagáról, mielőtt belevágott a tanácsadásba.

Adamik Zsanett bemutatkozása a Hello kudarc oldalon

„Hiszem, hogy az önszeretet valódi útja akkor kezdődhet el, ha hibáinkat, kudarcainkat nem szégyelljük, hanem lehetőségként tekintünk rájuk.”

Mit tart fontosnak a Hello-Kudarc módszer alapítója?

Jól és értően hallgatni, együttérzést tanúsítani, nem ítélkezni, a gyengeségeket felismerni és tanulni belőlük, elhitetni, megértetni a másik emberrel, hogy hibázni ér, és ő igazi és értékes egyén.

A Hello Kudarc tréningek segítői filozófiája: hibázni ér!

Az a véleményem, hogy nem csak a munkánk során, a magánéletben is számítanak a szavaink a kifejezéseink. Javítanunk, erősítenünk kell az önbizalmunkon, különben könnyen félrecsúszhatnak a dolgok, kiesik a kezünkből az irányítás.

Mondok egy banális példát, ami bármely háztartásban előfordulhat:

– Finom volt a vacsora? -kérdezi a házaspár (vagy pár) egyik tagja
– Tulajdonképpen igen. -feleli a másik.

Mert A, valamiért imádunk töltelékszavakat használni, amiknek a világon semmi értelme, teljesen feleslegesek.

B., Nagyon-nagyon határozatlanok vagyunk. Még abban sem vagyunk biztosak, hogy ízlett-e az étel. Ugyanakkor nem akarjuk megbántani párunkat. Így viszont érezhető, hogy ezzel a mondattal nagyjából pont az ellenkező hatást érjük el.

Jön a sértődés, esetleg a veszekedés. Aztán a kudarc érzése.

Nem vagyok elég jó.

Engem nem lehet szeretni.

Másodpercek alatt elérkezünk a magunkat ostorozó, bántó gondolatokig. Amikről szó sincs.

Arról szól az egész, hogy nem vagyunk elég bátrak, hogy felvállaljuk magunkat. Ahelyett hogy őszinték, határozottak lennénk, nem tudjuk elfogadni magunkat, szeretni magunkat. Főként nem vagyunk képesek belátni, hogy hibázni lehet, hibázni ér.

Adamik Zsanett pedig éppen ezt mondja, ez a hitvallása, és ezzel kíván segíteni és célt elérni.

„Hiszem, hogy senkinek sincs eredendően jó vagy rossz oldala, csupán abban különbözünk, hogy adott helyzetben mennyire látunk rá önmagunkra.”

Lehet, hogy ellenérzéseink vannak azzal kapcsolatban, hogy egy szakember segítségét kérjük.

Hogyan válasszak pszichológust/segítő szakembert?

Tudjátok, miért fordulnék Zsanetthez?

Tetszik, hogy bevállalja ezt a szót, sőt erre építi fel az egész munkáját, tanácsadását, blogját, hello kudarc!

Nemcsak hogy nem rejteget, hanem egyenesen üdvözli a hibákat. Biztos vagyok benne, hogy már az első beszélgetés alkalmával felismer számtalan olyan pontot, amit te magadban nem biztos. Ez az egyik legfontosabb, hogy megleljük a problémát, hogy megvilágításba kerüljön, aztán már lehet azon dolgozni, hogy tanuljunk belőle, sőt a hasznunkra fordítsuk azt, amit eddig úgy éltünk meg: a kudarc.

Elengedhetetlen, hogy a segítő szakemberrel kialakuljon egy bizalmi kapcsolat. Ezért Adamik Zsanett tanácsadásai egy interjúval kezdődnek, amely beszélgetés (akár online, akár személyesen) első alkalommal ingyenes. Itt méri fel, hogy az ő szaktudása megfelelő lesz-e, vagy valamilyen más típusú szolgáltatásra, szakemberre van szüksége a segítségkérőnek, ezesetben pedig ajánl mást.

Fontos még tudni, hogy nem csak egyéni beszélgetés jöhet szóba, csoportos tréningen is részt lehet venni. Ekkor más története is helyet kap, vagyis nem kizárólag te vagy fókuszban, viszont több impulzus ér, és mindből rengeteget tudsz tanulni, önismereti szempontból számos felismerésre szert tehetsz. Valós visszajelzéseket kapsz a csoporttagoktól is.

Tetszik, hogy Zsanett már a Hello kudarc oldalán kiemeli, hogy nem fog téged lepasszolni és csak általános tanácsokat osztogatni neked, mert igyekszik minőségi egyénre szabott szolgáltatást nyújtani, ugyanakkor nem fogja játszani a mindentudót feléd, ő sem tud mindet, rááadásul egyenrangú veled és végig ezt fogja éreztetni veled, feléd. Figyelni fog rád és megkeresi azokat a szempontokat, amelyek segítségével újraértelmezheted, azt ami történt veled. A cél, hogy a kudarc érzése eltűnjön, erőforrássá alakítsátok, amiben elakadtál, amivel nem vagy elégedett.

Még mindig nem érzed, látod magad előtt, hogyan tud segíteni egy beszélgetés?

A humanisztikus pszichológia gondolom nem sokat mond, mert nekem sem.

Az 1950-es években jött létre a pszichológiai irányzat, melynek fő képviselője Carl Rogers amerikai pszichológus volt. A lényege, hogy az érdeklődés középpontjában az élményeket átélő személy áll. Azaz a te saját élményeid, észleléseidből indultok ki és abból, hogyan látod a világot. Nincs egy nagy igazság, sőt egyáltalán nincs értékítélet. Van egy ember. Azaz te. A te tapasztalataid, a te megélésed, a te értékrended.

A cél az ember megértése. Tehát te bizalmat szavazol a segítőnek, elmondod a problémádat, bizalmasan, ő pedig türelmesen, figyelmesen végighallgat. Empátiát tanúsít, és nem ítélkezik, elfogadja, hogy mindaz, amit elmondtál az számodra a kudarc. Ő pontosítja majd az általad kifejezett érzelmeket és ez a kliensközpontú terápia segít pozitív irányba elmozdítani az énképedet és választ kaphatsz elakadásaid, vívódásaid önmagadban található belső magjára.

„Minden ember egy magában álló sziget, a szó valódi értelmében, és csak akkor emelhet hidakat más szigetek felé, ha akar és tud is mindenekelőtt önmaga lenni.”

(Carl Rogers)

Ha változtatni szeretnél, ha elakadtál, ha elég bátor vagy,

akkor a Hello, kudarc módszer neked való, hiszen a hibáinkból tanulunk, semmi sem adhat többet, mint a saját sikertelen próbálkozásaink.

Minden ember önmagát ismeri legjobban, ám sajnos gyakran hajlamosak vagyunk rá, hogy homokba dugjuk a fejünket, pedig a saját kudarc a legnagyobb tanítónk lehet.

A „jó esés” biztonságot tud adni, ennek birtokában pedig fejlődni tudunk.

Minél hamarabb szeretnénk elfelejteni a rossz jegyeket, az elrontott felvételiket, túl lenni a szakításon, a váláson, nem is gondolni a karrierünk tévútjaira, pedig azontúl hogy levonjuk a tanulságokat a történtekből, és megfogadjuk, hogy mostantól másképp lesz, tudunk még tenni a fejlődésünkért, a boldogságunkért.

A kudarc azonban nemcsak arra tanít, hogy mit rontottál el.

A Kudarckezelő szolgáltatásról részletesen ITT olvashatsz.

El kell fogadnunk, hogy minden kudarc része egy folyamatnak. Csak abban az egy esetben jelent a kudarc végső bukást, ha megállunk, és nem folytatjuk azt, amit elkezdtünk.

Aki nem esik el, az nem fejlődik, aki pedig nem fejlődik nem is él igazán.

Érdemes felmérni, mit mutat meg belőlünk egy rossz élmény. Például a tetteinket tartottuk rossznak vagy magunkat? Segítettünk valakinek vagy beleragadtunk egy helyzetbe? Mennyire engedjük meg magunknak a rossz érzéseket és a hibázási lehetőséget, esetleg túl nagy elvárásokat támasztunk magunk felé?

Adamik Zsanett blogja és munkája arról szól, hogy kudarcot vallani természetes, hogy merjünk hibázni, merjük rosszul érezni magunkat, merjünk beleállni vesztes helyzetekbe, mert az igazi erő ebben van, és hibázni igenis ér.

A módszer a változáshoz – A Hello-Kudarc módszer

Kipróbálnád? Kattints az oldalra:

Hello Kudarc

Tudod, már Yoda Mester is megmondta:  „Tedd vagy ne tedd, de ne próbáld!“

Szóval hajrá, lépj, csak csináld!