Az idő csak kifogás!

Ha időm engedi… Idővel elmúlik… Adj egy kis időt… Ezek mind semmitmondó mondatok. Az idő nem létezik. Az időnket mi alakítjuk, rajtunk múlik, mihez kezdünk vele. 

“A jövő és a múlt ugyanaz. Egyiket sem változtathatjuk meg, de lehetőségünk van mindkettőt jobban megismerni.”

Sokat gondolkodom azon, vajon érdemes-e a múlton töprengeni. Megtörtént, elmúlt, már vége, múlt idő.  Az arcok elmosódnak, már csak képfoszlányok. Az érzések elhalványulnak. A hiány néha rosszabb, néha elviselhető, néha fel sem tűnik.  Az, amit adott, erősít.

Az emlék megmarad, nem lehet kitörölni. Okkal történt. Úgy volt jó minden. Elfelejteni nem fogod. Emlékezz a jóra, a szépre, legyen veled a nehezebb napokon. Tanulj a hibákból. Ne rágódj. Megváltoztatni nem lehet. A jelen rovására ne menjen.

“Az ember halogat, vagy emlékezik. Nem él a jelenben, hanem visszafordított szemmel siratja a múltat, vagy nem törődvén az őt körülvevő gazdagsággal, lábujja hegyére áll, hogy a jövőt kémlelje.” 

A legtöbb ember a múltban él. Az a baj ezzel, hogy akkor észrevétlenül változik a jelen is múlttá, egyik nap telik a másik után és nem tűnik fel a sok csoda, ami most körülvesz.

Olyan ember szeretnék lenni, akit erősít a múlt és aki mindent megtesz azért a jelenben, hogy a jövő még mosolygósabb legyen.

Az idő akkor is telik, ha nem csinálunk semmit. Ha csak ülünk és gondolkodunk, nézzük az esőt, belerévedünk a ködbe, a percek ugyanúgy peregnek. Jobb, ha hatékonyan töltjük az időnket, ha kellemesen elfáradunk a futásban, ha tiszta lesz a lakás, ha végigolvasunk egy könyvet.

Bármit tehetsz, ne fogd az időre!

Ne mondd, hogy nincs időd… Arra van, amire szeretnéd, hogy legyen. 

A jövő is a jelenen múlik. Éld, értékeld, szeresd. Hozd ki a mai napból is a legtöbbet!

“A virágok gyorsan lehullnak, ezért nincs sok időnk, hogy örömünket leljük bennük. Ámde ha ezt az időt jól használjuk fel, gyönyörű, örök emlékeink maradnak róla.”

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük