Nem tudni semmit csak egy regényben izgalmas!

Az a helyzet, hogy nem lehet tudni semmit és ez a nagy bizonytalanság a legrosszabb. Az adott helyzetről az előző posztomban már leírtam a véleményemet. Nem tudom, más hogy van vele, nekem leginkább már semmi kedvem nézegetni a híreket. Bezuhanni az ágyba egy forró zuhany után egy remek könyvvel és teljesen kikapcsolódni ez a legjobb program! Egy izgalmas regényt ajánlok!

Egy olyan regényt ajánlok, ami egy kifejezetten izgalmas történet, szimpatikus főszereplőkkel, akiknek az amnéziája az alapszál.

Két írónő neve áll a könyvek borítóján, -ugyanis egy könyvsorozatról van szó-. Én csak az egyiküket ismerem, Colleen Hoover neve viszont számomra garancia arra, hogy egy különleges könyv került a kezembe, amit nehéz lerakni. Nagyon szeretem a stílusát, és azt hogy a könyvei nem átlagsztorik. ( Többet is elolvastam már, a kedvencem a Too late című, amiről maga az írónő is azt vallja, hogy egészen más mint a többi regénye, de a Hopeless sorozatot is nagyon szerettem)

forrás: colleenhoover.com

Meglátod jó lesz elmerülni a tudatlanságban, a nem mindennapi szerelmi történetben, amiben egyszer csak megtudhatjuk, hogy mit jelent, hogy Soha ne hagyd abba, soha ne felejts. 

Remélem.

Addig is tudatlanul, de mosolyogva írom a könyvajánlót nektek

Colleen Hoover és Tarryn Fisher szerzők Soha, de soha sorozatáról:  

Egy nagyon fiatal lány és egy nagyon fiatal srác a főszereplő. Egy iskolába járnak. Nem emlékeznek rá, kik ők, és mi történt velük.

Míg más könyv úgy kezdődik, hogy bemutatja a szereplőket, itt sokáig alig van információnk róluk, a szereplőkkel együtt rakhatjuk össze a kirakós elemeit. Közben belegondolunk, milyen fura lenne egy nap úgy ébredni, hogy a saját nevedet sem tudod, nem emlékszel, hogy nézel ki, nem ismered a családtagjaidat sem, érdekes módon az megy, hogyan kell vezetni, vagy tudod a dal szövegét, ami a rádióban szól. Furán működik az ember, így elhiszed, és sodródsz tovább az eseményekkel. Minden idegszállal jelen vagy, összpontosítasz a mondatokra, igyekszel mindent memorizálni, mert kíváncsi vagy rettentően kíváncsi, hogy vajon mi fog kikerekedni a sztroriból…

Kicsit azok a nyomozós, krimi játékok jutnak most eszembe, amiket egy vacsora asztalnál lehetett játszani  csapatépítő foglalkozásként, bár nincs gyilkolászás a könyvben. Van viszont egy nagyon cuki szerelmespár, akik kis koruk óta ismerik egymást, a családjaik barátok, az apukák üzlettársak, .. szépen épül a történet, ahogy egy-egy részlet kiderül. Izgalmas viszont, hogy nem tudjuk mi a fontos információ és mi nem az. Miért történt velük meg, hogy nem emlékeznek semmire? Kinek és miért jó ez?

Ezer meg ezer kérdés merül fel az emberben,és annyit elárulok, a második kötet végigolvasása után sem tudok még minden választ.

Azt viszont igen, hogy megszerettem ezt a két szereplőt, akik felváltva mesélnek az oldalakon és csak annyit tudnak biztosan, hogy ők összetartoznak, nagyon szeretik egymást. Igazából, olyan mintha több szereplője és lenne a történetnek, mert van a régi Silas és régi Charlie, meg a mostaniak.

Vékonyka könyvekről van szó, és az első kötet befejezése idegesítően lett vége, még jó, hogy azonnal tudtam folytatni! Nagyon tetszik a nem átlagos történet és abszolút ki tudott kapcsolni.

Alig várom a folytatást, szerintem neked is el kell olvasnod!

Jövök majd még könyv-és filmajánlóval! 

Használjuk ki azt, hogy otthon maradunk úgy, hogy olvassunk jó könyveket! 

#olvasnijó #maradjotthon

Csak csináld!