A mai írásomban azt szeretném kicsit kielemezni, hogy sok szülő manapság túlságosan elkényezteti a gyerekét. Talán arra gondolnak, hogy jófejek szeretnének lenni, kvázi haverja, barátja lenni a gyereknek, és nem a szigorú/szemétláda/unalmas vagy mit tudom én, milyen szülő. Na, de biztos jó gondolat ez? Kedves szülőtársak, mindig azon az állásponton voltam, hogy egy kisbabát nem lehet elkényeztetni, nem kell hagyni egy percig sem sírni, hiszen ő így jelez, hogy valami baj van, meg kell vigasztalni, megölelgetni, rájönni, mi bántja, és megoldani a problémát. Nem mindegy, hogy tenyereden hordod vagy elkényezteted Igen, akkor még meg kell oldani helyette, hiszen egy baba még nem képes rá. Kis idő elteltével viszont már hagyni…

Jó, ha egy anya türelmes, higgadt és kedves, viszont azt lássuk be, hogy ezek nem mindig jönnek össze. Ami működik, és ami minden máshoz óriási segítséget nyújthat majd az – amellett, hogy meg tudjuk őrizni a humorérzékünket-, ha egy anya kreatív! A kreativitás egy nagyszerű tulajdonság. Nem kell nagy dolgokra gondolni, igazából rém egyszerű és fog menni neked is! Milyen területeken és hogyan vetheted be anyaként a kreativitásodat?  Étkezés: Van az ősrégi itt a repül a … , ami kb. a hogyan szívassuk a gyereket. Én inkább amellett vagyok, hogy mutassuk meg már az egészen kis gyereknek is, hogy az ennivaló nem játék! Nincs az etetőszék tálcáján játék, nincs a keze…