Lehetőségek

Mindig több lehetőségünk van. 
Nem csak fekete-fehérből áll az élet és nem csak igen vagy nem lehet a válaszunk.

A lehetőségeket ki kell tudnunk használni.

Én azt hiszem elég jól kihasználtam az eddigiekben az előttem álló lehetőségeket:

• a szakdolgozatomat a bormarketingről írtam

Anno egy étteremben dolgoztam, ahol kb. 100 bor is szerepelt az itallapon, és ahol a főnöknőnk komolyan is vette, hogy a felszolgálók ismerjék az ételeket-italokat. Ekkor és itt szerettem meg a borokat. Sok segítséget kaptam a szakdolgozatom témájának kiválasztása után és nyitott szemmel- füllel jártam a későbbiekben is, egészen az utolsó oldal megírásáig.

• a főiskolán láttam meg a kiplakátolt hirdetést, ahol gyakornokot kerestek egy beutaztatással foglalkozó irodába, munkalehetőséggel a továbbiakban.

Éppen ilyen lehetőséget kerestem gyakornokként. Örültem, hogy észrevettem a faliújságon a hirdetést, és hogy jelentkeztem. Végighallgattam a főnöknő leírását a munkáról és mivel cseppet sem tűnt unalmas irodai munkának, sőt éppen ellenkezőleg, sokrétű feladatról volt szó, ahol szálláson-transzferen kívül még sok -sok mindennel foglalkozhatunk, a különböző programokon túl a gálavacsora legapróbb részletének a megszervezéséig, így belevágtam. Azóta is itt dolgozom. Kb. 1 év szünettel -most kisfiam egyéves szülinapja óta csak heti 2 napban- már lassan 7 éve.

• meghívások elfogadása

a munkahelyemen rengeteg meghívást kapunk szállodáktól, éttermektől, stb., amiket igyekeztem mindig kihasználni , részt venni azért, hogy megismerhessem a helyszínt – és így jobban tudjam értékesíteni- és /vagy hogy jól érezzem magam.

• szülészorvos kiválasztása

5 hetes terhesen, mikor kórházba kerültem, kihasználtam az alkalmat és kiválasztottam a leendő orvosomat. Előzetes netes tájékozódás, a szobatársam véleménye és a saját a doktorról való beszélgetésem során nyert tapasztalat után.

Biztos volt még rengeteg, de azért kezdtem bele ebbe a posztba, mert most kicsit dilemmázom…:
Mikor tudhatjuk biztosan, hogy ez egy lehetőség, amit ki kell használnunk?
Mert tegyük fel, előttem egy lehetőség. Viszont nem minden szempontból felel meg az elképzeléseimnek… Csak a végcélt kell nézzem, vagy az út is ugyanolyan fontos?
Talán szeretném csak én egyedül elérni és nem csapatban. A könnyebb és gyorsabb – ki tudja , hogy tényleg az lenne -e …- utat válasszam? Vagy maradjak az eredeti elképzelésnél, így nem kell másokhoz alkalmazkodnom, járhatom a saját utam, de egyedül kell megküzdjek a nehézségekkel?

Talán tudom a választ. Csak nehéz meglépni. De azt mondják merjünk nagyot álmodni.
Azt hiszem a szívemre kell hallgatnom.