Ha időm engedi… Idővel elmúlik… Adj egy kis időt… Ezek mind semmitmondó mondatok. Az idő nem létezik. Az időnket mi alakítjuk, rajtunk múlik, mihez kezdünk vele.  „A jövő és a múlt ugyanaz. Egyiket sem változtathatjuk meg, de lehetőségünk van mindkettőt jobban megismerni.” Sokat gondolkodom azon, vajon érdemes-e a múlton töprengeni. Megtörtént, elmúlt, már vége, múlt idő.  Az arcok elmosódnak, már csak képfoszlányok. Az érzések elhalványulnak. A hiány néha rosszabb, néha elviselhető, néha fel sem tűnik.  Az, amit adott, erősít. Az emlék megmarad, nem lehet kitörölni. Okkal történt. Úgy volt jó minden. Elfelejteni nem fogod. Emlékezz a jóra, a szépre, legyen veled a nehezebb napokon. Tanulj a hibákból. Ne rágódj. Megváltoztatni nem…