-
A mindennapos harcok elkerülésére itt a megoldás!
Ne követeld! Kérd meg a gyermeked! Biztosan számtalanszor elhagyják a szádat a „már megint …”, „mindig csak a…”, „soha semmit…” kezdetű mondatok. Belegondolsz, hogy a gyermeked mit érez? Amikor mondjuk belemerült a játékba és azért nem válaszol? Amikor szemtelennek gondolod, miközben ő lehet, hogy valamiért nagyon szomorú, megbántott, csalódott? Együttérzést mutatsz vagy csak az a cél, hogy igazad legyen? Te csak jót akartál, igaz? Minden bizonnyal, de biztos, hogy jó az, ha engedelmeskedik a gyermek? Képes lesz később önálló döntéseket hozni, saját célokat megfogalmazni, ha mindig megmondják neki, mit tegyen? Feltűnik, hogy olykor agresszívan viselkedsz? Hallottál már az erőszakmentes kommunikációról? A célja olyan minőségi kapcsolat kialakítása és fenntartása, ahol minden fél…
-
Túl sok a kérdés! Ne sértődj meg, ha nem felelek
Olykor nem érdemes belemenni és nem érdemes kifejteni miért vagy miért nem. Kérdés kérdés hátán, aztán végig sem hallgatják a választ, vagy nem értik meg. mert nem akarják. Mindig van kérdés. Aztán a kérdezők csak a magukét hajtják. Ők hogy tettek, vagy hogyan tennének. Legyen az közeli rokon, vagy a szomszéd, vagy akit most látsz először. Felteszi a kérdést, amire nem kell válaszolnod. Mikor lesz esküvő? Mikor érkezik a baba? Akartok kistesót? Mikor mész újra dolgozni? Ugye otthon leszel vele? Megy bölcsibe? és így tovább… ezer és ezer kérdés… Ez most a Te döntésed illetve Ti döntésetek. Ne hagyd magad! Ne ess bele a csapdába! Szinte mindegy,…
-
8+1 szokás, amit másolni akarok gyermekemtől
Nézem a kisfiamat napközben. Olyan nagy már! 3 éves és szinte ugyanazzal a szókinccsel rendelkezik, amit mi nap mint nap használunk. Ezenkívül is sok dolgot szinte jobban tud már, mint én. A gyerekek utánoznak minket, így tanulnak tőlünk. Ugyanakkor mi miért ne csinálhatnánk egy -egy dolgot épp úgy, mint ők. Én sokat tanulok folyamatosan a kisfiamtól. A következő kis szokásait szeretném másolni és a mindennapokban alkalmazni: 1. Egyenes háttal ülni – amióta csak megtanult ülni, nem győzzük dicsérni, mert tényleg nagyon szépen, kihúzott háttal teszi. Ennek a bejegyzésnek az előzménye konkrétan az az eset, hogy a múltkor legózás közben, gondoltam, ugyanúgy pakolom a lábaimat, ahogy ő és tényleg rögtön kihúztam magam…