Anya, nézd! – 3 tipp, hogyan ne őrülj meg ettől a mondattól! 

Szeretem a nyarat. A nyári szünet felhőtlenségét, kötetlenségét. Kettős érzés, amikor arra gondolok nemsokára vége.., mert néha úgy érzem, hamar elrepült az idő – megint -, néha pedig úgy vagyok vele, várom az ősz izgalmakkal teli, újdonságokat hozó időszakát. Például akkor gondolok erre, amikor egy nap úgy 100-szor hangzik el, hogy “Anya, nézd!”

 

Mivel ez nem épp csak nyáron történik meg és amint elkezd beszélni a gyerek attól kezdve jó sokáig aktuális, így arra gondoltam, megosztom veled, nekem mi segít ilyenkor. 

 

Hogyan ne őrülj meg ettől a mondattól: Anya, nézd! ? 

 

 

-Emlékeztesd magad, hogy ezt vártad!! 

Élénken él bennem egy kép, amikor egy pesti játszótéren hintáztattam a kb 1.5 éves kisfiamat és mellettünk egy nagyobbacska gyerek szólongatta az anyukáját. Anya, figyelj! Anya, nézd! Nekem akkor minden vágyam volt, hogy végre kimondja az én gyerekem is a bűvös, varázslatos szót: Anya. Az az anyuka sokáig nem figyelt oda és én akkor megfogadtam magamnak, hogy mindig emlékeztetem  majd magam arra, hogy volt idő, amikor még csak vártam, hogy elhangozzon végre a várva várt Anyaaaa!
És mekkora öröm volt, mikor végre kimondta! Boldogság, hogy így szólít valaki. Szóval hadd mondja csak, örülj neki! 

 

-Legyen közös játék, közös időtöltés 

“Anyaaaa, most összetörlek!” –  ó, hát minden anya erre vágyik, nem?! Nem. Nem szeretem a verekedős játékokat, azt sem, ha most ő épp egy Monster Truck, alapból az autósakat sem annyira. Max pár percig. Aztán valahogy átalakítom úgy a játékot, hogy nekem is élvezet legyen. Például csikiparti lesz vagy párnacsata box helyett, de volt már olyan, hogy én legofigurákból készítettem nézőket, jeleneteket, ahogy autóshow-n vették részt. Szóval ő ütköztette az autókat én meg piknikeztettem a hosszú hajú meg a szakállas lego figurát a motorjuk mellett.

Együtt játszottunk? Igen! Mindketten élveztük? Naná!!!

De egy sima teregetés is lehet közös időtöltés, csak annyit mondok ő tudja a legügyesebben, a leggyorsabban hozni nekem a ruhákat a mosógépből, és én máris spóroltam egy csomó időt, ő meg lelkesen segít, hiszen, anya annál hamarabb játszik majd vele.  Sütit is mindig együtt készítünk.

Sütés előtt mindig megkérdezem, van – e kedve, de picit trükkösen, mert azt emelem ki, amit tudom, hogy szeret készíteni, pl. ha leveles tésztából lesz desszert, akkor “Segítesz négyzeteket vágni? ”  ha almás pite készül, “kígyókat” gyárt a tetejére (a rácsozáshoz), keverni, tojáshabot készíteni is szeret – utána mindig a feje felé emeljük a tálat-és a “festés” (tojássárgájával lekenés) is mindig az ő feladata. Igazából nem feladatok ezek, neki játék, nekem tényleges segítség. Jó, lehet többet pakolok, vagy törölgetek utána, de amúgy is kellene..  Azt gondolom, ha a kezébe adom a kést vagy a mixert, azzal azt is éreztetem vele, hogy bízom benne.  És mivel ott vagyok vele, így egyszer sem hangzik el, hogy: Anya, nézd!

 

-Figyelj rá! 

Na, ez az utolsó tanácsom. Ha nem is megy mindig elsőre, akkor másodikra, de figyelj, nézz oda. Vagy magyarázd el neki, hogy miért nem megy. Most éppen ezt és ezt teszed, de amint végzel, mész. Aztán, figyelj most jön a neheze, tartsd is be, amit mondtál. 

Az ígéret szép szó… 

Ó hidd el, nem vagyok tökéletes én sem… A “mindjárt” egy nap nem 100x, 1000x hagyja el a számat… De aztán sokszor megbánom, mert ugyan miért lenne fontosabb vagy sürgősebb az az elpakolnivaló mint amit mutatni akar. Ha odanézel, (és nem csak mondod, hogy igen, látom, hanem odamész, lehajolsz, ránézel, esetleg még is dicséred, milyen klassz, amit készített, vagy ami még jobb érdeklődsz felőle) amikor kéri, akkor nem fogja ezerszer ismételni: Anya, nézd! 

Ha nem figyelsz, lehet, hogy lemaradsz valami nagyon édesről vagy nagyon viccesről, például ilyen be/elszólásokról:

“Olyan vagy, mint egy elromlott sorompó” – nem mindig kedves, de vicces gyerekszáj

És még valami :

Gondolj arra, korábban milyen sokszor mutattál neki új dolgokat azzal a felkiáltással, hogy Nézd! A te szádból hangzott el, ő pedig megtanulta. 

Most legyél te nyitott a kérésére, vedd észre azt, amit ő felfedezett, legyél büszke rá, legyél lelkes! Nézz legalább néha gyermeki szemmel a világra vagy egyszerűen csak örülj annak, hogy meg akarja mutatni és éppen neked!! 

 

Mosolygós napot, kedves Olvasó! 

Véleményed bátran oszd meg velem, örülök, ha írsz nekem!

Kövess Facebookon és Instagramon is!

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük