Amikor tudom, mit akarok

Nagyjából két hónappal ezelőtt érlelődött meg bennem a gondolat.

Végre jó az idő. Adott a gyönyörű, zöld környezet. Szükségem van valamire. Amivel le tudom vezetni a feszültséget. Amit ha teszek és rendszeresen teszem, hatékonyabbnak érzem magam. Kell valami, aminek hatására jobban érzem magam. Sőt ami még fontosabb, miközben teszem is nagyon jól érzem magam a bőrömben.

Mert más nem is igazán kell hozzá. Kell két láb, némi sportos ruha, egy kis bemelegítés és indulás.

A futásról beszélek, amibe nemrég kezdtem bele. Nem nagy távon, de heti kétszer rendszeresen. Még futócipőm sincs, ami pedig tudom nem ártana.. de előbb igazolnom kellett magam felé, hogy igenis ezt fogom csinálni, ezt akarom.

Ó igen, ez is az egyik legjobb benne: amikor tudom, mit akarok.

Futni akarok. Semmi mást. Nem akarok versenyezni, nem akarok addig futni, amíg összeesek. Nem akarok fogyni. Nem akarom túlzásba vinni. Nem akarom, hogy fájjon, nem akarok sírni….Nem akarom számolni a km-eket, az elégetett kalóriákat, a megtett távot, nem akarok eredményeket. Csak futni.

Csak elindulni és élvezni az egészet.

Miért is jó szerintem a futás?

-a futás szexi.

Élvezem, ahogy a testem minden részében érzem, hogy mozognak, dolgoznak a porcikáim. Magát az érzést, az emelkedést a földtől, ahogy gyorsabban dobog a szívem és hangosabban veszem a levegőt, ahogy bizseregnek az izmok a lábamban, fenekemben.

-a futás kikapcsol

szeretem azt is, ahogy a testrészeimre figyelek, azt is, ahogy a légzést gyakorlom, azt is, ahogy a zöldet figyelem, azt is, ahogy a gondolataim járnak egészen máshol…. Ezeket mind felváltva teszem futás közben. 🙂

-a futás kitartóvá tesz

Még addig elfutok. Kitűzök magam elé célokat. Lehet, hogy közben sétálok is, de aztán újra futok és igenis elfutok a magamnak meghatározott célig.

-a futás közös program is lehet

Sokszor együtt futunk a férjemmel, ami nem rossz közös program. Tudjuk egymást motiválni, és közös a sikerélmény, a megcsináltuk érzés a végén. Közben persze az én rész is megvan, mert futás közben magamra figyelek. Illetve magamért teszem. És úgy futok, ahogy nekem jó.

Miért jó még?

Magabiztossá tesz!

Nem kellenek hozzá hosszú km-ek, nehéz terep, vagy bármiféle számolás.
Volt egy elképzelésem, az a bizonyos tudom, mit akarok és meg is teszem és elindultam futni.

Csak csinálom, mert jól esik.

Utána pedig boldogság, hogy megcsináltam, ma is kipipálhattam, jobb a kedvem, jobban érzem magam a bőrömben és magabiztosabb vagyok.

A Panem kiadó Sikerpszichológia című könyvében van ez az ábra:

Pozitívan gondolkodom, ez nálam alap. Jellemző rám a három M:

Most (azaz a jelenre összpontosítok)
Mit akarsz elérni (nem arra gondolok, hogy nem fog sikerülni, nem a kifogásokat, hanem a megoldásokat keresem)
Megcsinálom (nem csak elképzelem, nem halogatom, nem csak tervezgetem, hanem belevágok, lesz, ami lesz)

Futni sosem futottam, sőt nem szerettem. Kockáztattam, hogy belevágtam. Megtapasztaltam viszont, mennyire jó, sikerélményként könyvelem el minden alkalommal a megtett távot. Ettől aztán még jobb a napom, még mosolygósabb vagyok. És kezdődik újra egy újabb kör, amikor merész vagyok, bátor vagyok vagy inkább magabiztos vagyok és tudom, hogy sikeres is leszek.

Önbizalomnövelésnek sem utolsó tehát a futás!

„ A kockázatvállaláshoz bátorság kell, az önbizalomnöveléshez pedig kockázatvállalás.”

Magabiztosnak lenni annyit tesz, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben.

Hiszünk a képességeinkben. Erősek vagyunk.

„ Gondolj úgy a magabiztosságodra, mint valami folyamatosságra. Lesz, hogy az önbizalmad az égig ér, de olyan is lesz, mikor nem. A magabiztosság nem egy állandó tulajdonság – folyton ingadozik. Mindig van lehetőség önbizalmad fejlesztésére és megváltoztatására.”

A Tantusz könyv nagyrészt a sportolóknak szól, de azt gondolom a magánéletre vonatkozóan is hasznos információkat, segítséget nyújt. Hogyan hozzuk ki a maximumot magunkból? Hogyan építsünk valódi magabiztosságot? Például ezekre a kérdésekre ad válaszokat.

Legyünk tisztában azzal, hogy miért akarjuk. Fókuszáljunk a feladatra és legyünk motiváltak. Fegyelmezett hozzáállással rendelkezzünk. Keressük a sikerélményt. Vegyük körbe magunkat motivált emberekkel. Gondolkodjunk pozitívan!

Jó módszer, ha a folyamatra fókuszálunk és nem a végeredményre. Ez utóbbit ugyanis nem tudjuk befolyásolni, csak a folyamatot. Vannak körülmények, amik felett nincs irányításunk, vannak, amiket tudunk kontrollálni ( hozzáállásunk, gyakorlás mennyisége, táplálkozás, alvás, ..) és vannak, amiket nem (időjárás, mit mondanak vagy gondolnak mások,…)

Akár versenyszerűen sportolunk, akár csak most kezdtünk bele bármilyen sporttevékenységbe, akár az élet más területeire vonatkozóan találtam egy kulcsmondatot a könyvben:

A lelki edzettség a lényeges.

Mit is jelent ez?