A Valentin-napi ajándék legyél TE

Rendhagyó poszt következik. Csak egy kicsit lesz szívecskés és egy cseppet rózsaszín, de leginkább csak én vagyok.

Vagyok, aki vagyok. A legtöbb ember szerint mosolygós, életörömmel teli, kislányos, lelkes, bájos, kedves, nyugodt, pozitív.

Mi a titok? Elárulom, mitől van mosoly az én arcomon legtöbbször.

*Kávé, csoki, édesség is jöhet bármikor…, hogy még jobban mosolyogjak…*

Nem kell ahhoz egy másik ember, hogy mosolygósak legyünk. Sőt, lehet minden nap ünnep. Ragyoghatunk, ha úgy állunk hozzá az élethez, hogy tudunk örülni az apróságoknak, ha felnézünk néha és nem az orrunkat lógatjuk, ha észrevesszük, ami ott van épp előttünk. Ha egyszerűen nem hagyjuk, hogy legyőzzön minket a rosszkedv, ha értelmet adunk egy unalmas, morcos délelőttnek is.

Én például így teszek:

A múltkor nagyon nem volt jó kedvem, sok mindennel próbálkoztam, hogy jobb legyen a kedvem, a hangulatom, végül fogtam magam és elmentem szánkózni! Egyedül? IGEN! Imádtam. Sokkal-sokkal jobb volt, mint a négy fal között lenni egyedül. Széles mosoly volt az arcomon már az első csúszásnál. A mozgással pedig levezettem minden negatív energiát. Feltöltődtem, kikapcsoltam, nevettem és kellemesen elfáradtam.

*Ilyen van! A kérdés, hogy észreveszed-e….*

Ismerned kell magad. Tudd, hogy neked, mi a jó.

Ne érdekeljen, vajon mit szólnak mások. Ha egyedül vagy is, mosolyogj, táncolj, érezd jól magad. Miért ne?

Abból, amit szeretsz, vegyél magadhoz minél többet, vagy tedd meg minél gyakrabban. Néha pedig csinálj olyat, amit azelőtt még sosem.

Vedd magad körbe pozitív emberekkel, de ne mástól várd a csodát. Ne mástól remélj felvidítást, mert más valaki mondatait nem tudod előre. Ha elvárások lesznek benned, csalódni fogsz.

Magadat pörgesd fel, hogy a legjobb arcodat mutathasd kifelé.

Örülj annak, amid van, de közben lebegjenek előtted a tervek, amiket meg akarsz valósítani. Ahhoz, hogy a céljaidat megfogalmazd, majd elérd, apró lépéseket kell kipipálnod. Lelkesen kell hozzáállnod.

Én nem foglalkozom az időjárással, mert ettől vannak sokkal fontosabb dolgok. Addig megyek, amíg meg nem találom, mi az, ami akkor épp feltölt, erőt ad, lelkesít, motivál. Hallgatom a retro rádiót, vagy a kedvenc slágereimet, közben ugrálok, pörgök a szobában. Palacsintát sütök, nutellát eszem vagy nekiállok egy új receptnek. Festek, sétálok, fotózok, olvasok, színezek és így tovább. Ha jókedvű az ember, akkor minden könnyebb lesz.

Bókokkal vagy apró, kedves dolgokkal mosolyt lehet csalni az arcomra, amikhez pénz sem kell. Mert én ilyen vagyok. A pénz sosem állt és sosem fog nálam az első helyen állni. Persze mindenki örül az ajándéknak, a jó meglepetéseknek. Ha meg lehet enni, nálam abszolút siker. A legfőbb mégis az, ha ott van velem, ha látom, hogy rám figyel, ha csillog a szeme, amikor rám néz, ha az minden vágya, hogy mosolyogjak, hogy forrón átöleljen.

Olykor könnyezem, de ez nem jelent semmi rosszat. Érzelmes valaki vagyok. Hagyom, hogy lefolyjon a könny az arcomon. Vannak érzéseim, vannak emlékképeim, amiket megkönnyezek, közben pedig gyakran mosolygok. Mert hálás vagyok, jó nekem és jól érzem magam. Így tudom a legjobbat is adni magamból.

Mit akartam ezzel az egésszel? Mi köze a Valentin naphoz?

Nincs kedvem erről az ünnepről beszélni, majd megteszik mások helyettem. Nem mondok se jót, se rosszat.

Ugyanakkor azt gondolom, adtam tippeket, hogy töltsd ezt a napot (vagy bármelyik másikat), akár egyedül vagy akár párban.

Én azt mondom: Add magad. Nem kell más. CSAK TE!

Úgy, ahogy vagy.