Tényleg csak unatkozom? Vagy mi a motivációm a táborral?

Kezdhetném akár úgyis, hogy Kedves Naplóm!…, de a lényeg, hogy hátha jól kiírom magamból azt a feszültséget, kis rosszkedvet, ami épp bennem van. Eldöntöttem ugyanis, sok gondolkodás után, hogy igen, belevágok ismét, szervezek egy újabb tábort. De nem olyan egyszerű ez…

 

Egyáltalán nem panaszkodni akarok, csak megfoghatatlan ez az egész és én általában – meg gondolom mindenki így van ezzel- szeretem tudni, hogy amit eltervezek az úgy lesz, ahogy szeretném. Na persze, szép is lenne, ha minden csak úgy simán össszejönne, mi? 

 

Sok a bizonytalanság…

Na, de kezdjük ott, hogy kitaláltam, hogy oké, megcsinálom, induljon a következő tábor szervezése! Adott egy nagy lendületet, már mindent előkészítettem, landing page a szövegekkel, képek keresése, összeillesztése, tervezés, szerkesztés, kalkulálás, számolások, néhány poszt-terv hívószavakkal, esemény megírása, stb., stb., és akkor jön a válasz a szállodától, hogy ja, hát arra a dátumra, amit kigondoltam, van egy 70 fős opciós lekérés… Ajh. Nem jó hír. Konkrétan azt sem tudom, hogy most azért drukkoljak, hogy összejöjjön az a csoport és mellette mi is beférjünk, vagy ők menjenek máshova és mi legyünk inkább csak a kis csapatommal. Már ha összejön. De legyünk pozitívak: összejön most. Érzem! 

 

Csak most várni kell.

És azt nem szeretem. De igyekszem türelmes lenni. Igyekszem tanulni az előző időszakból is. Mert próbálkoztam tavasszal is egy 2. táborral – ami nem jött össze.

A májussal az volt a gond, hogy ballagások, esküvők, nyaralások ideje. Nem volt jó választás. Persze nem tudom, hogy csak ez volt a baj, vagy más is. Nem is hirdettünk, vagy csak minimálisan, az is gond lehetett, mert már annyi, de annyi tábor van, nehéz kitűnni…, kevés, ha csak megosztom különbözöző csoportokban…

 

Én viszont tudom, hogy amit én kitaláltam, az más.

Nem spiri, de nem is luxus elvonulás, egyszerűen csak lelassulni és feltöltődni együtt hozzám hasonló gondolkodású emberekkel, a természetben, erdei környezetben, ugyanakkor kényelmes, panorámás szállodai szobákban pihenni, meg a jógaóra vagy a túra után használni a wellnesst, ha akarjuk, és jót falatozni a büféasztalról, akár elmenni egy borkóstolóra…

 

Igazából egy olyan tábort szeretnék adni, aminek én is örülnék. 

Egy ilyen hétvégét én is szívesen kapnék. És ADNI szeretnék, mert azzal én is kapok. Akik eljönnek, azok tudom, hogy jól fogják magukat érezni. Eleve már akik ezt a programot választják, azok olyan beállítottságú emberek lehetnek, mint amilyen például én is vagyok. Szeretem a természetet, de nem minden nap túrázok, sportolok aktívan. Szeretek jógázni, de kezdő szinten teszem, és főleg azért, mert jólesik. Ugyanakkor nagyon szeretek enni-inni is, meg jókat nevetni. Néha együtt lenni másokkal, ismerkedni, beszélgetni, néha meg csak olvasgatni vagy sétálni egyet egyedül, csendben. 

 

Megkérdezték: mi a motivációm? 

És ez mind az, amit fent írtam. Nem az üzlet, és nem az, hogy lassan mindenki tábort hirdet, és akkor én is. Szeretnék valamit létrehozni. Tudom, hogy értek a szervezéshez, szeretek is vele foglalkozni. Tudom, hogy amit kitaláltam, az jó és nemcsak jó, hanem szüksége is van (lenne) rá az embereknek. 

Ilyen az erdőmerülés is, nehéz elmondani, miről szól, de nemcsak jót tesz, hanem kifejezetten gyakorolnunk is kellene, legalább heti szinten. Mert megnyugtat, feltölt az erdő, a csend. Nézzétek meg a videót itt, elég jól visszaadja, miről is szól ez a program, (jól sikerült a forgatás a Duna TV – Nyár 25 stábjával, bár izgultam végig) és olyan szépek a vágások, csodás a hangulata a pár perces kisfilmnek:

 

Szeretem azt is, hogy lelkesít, lelkessé tesz. Igen, valahol ez egy projekt számomra, egy olyan „meg tudom csinálni” indíttatás. Szeretnék egy tábort és remélem megvalósul. Nem arról van szó, hogy unatkozom nélküle, de jó vele foglalkozni, az elejétől a végéig. Az előkészületekkel és a szervezéssel és azzal is, amikor megérkeztek és ott vagytok és találkozunk és örülünk egymásnak. 

 

Igen, most vizualizálom. 🙂  Olyan jó volt, jól sikerült tavaly is a Mátra Esszencia Élményhétvége. Bízom benne, hogy idén is létrejön. Rajta vagyok. 

 

Szóval, ha vége a nyárnak, akkor jön a legszebb évszak a Mátrában és várlak szeretettel. Hamarosan hozom a részleteket az őszi lelassulós hétvégéről, a táborról. 

Most megyek sétálni /erdőfürdőzni. 🙂