-
Azt gondolod, szerencsés vagyok? Te is lehetsz olyan, mint én!
Nem igazán szeretem azt a szót, hogy szerencsés. Tény, hogy valamihez sok-sok egybeesés kell. Őszintén szólva fogalmam sincs, hogy vannak-e véletlenek, vagy minden mindennel összefüggésben van és bár előre nem látható, de okkal történik. Inkább ez utóbbiban hiszek. Előre ugyanakkor nem tudhatjuk, hogy mi miért történik, sokszor már javában benne vagyunk valamiben, de még mindig nem értjük. Előfordul, hogy azután sem, hogy elmúlt. Ha jó, élvezd. Addig, amíg tart. Vannak jó dolgok az életemben. Úgy gondolom azonban, hogy tettem is értük. Nem jó hallani, amikor azt mondják: de szerencsés vagy! Két példa: Itt vagyunk a Mátrában, itt élünk 2 éve, tényleg imádjuk, de ez nem szerencse kérdése. Egy döntés volt…
-
Simulj ki!
Simuuulj ki! – mondja a kisfiam, amikor morcos fejet vágok, mert nem tetszik valami vagy nem sikerül elsőre, nagyon koncentrálok vagy épp fáradt vagyok. Simulj ki! – hangzik az utasítás, amire elmosolyodok. Maradj így! -mondja erre ő és csak mosolygok tovább. Írtam tavaly egy bejegyzést, ahol megfogalmaztam, mit szeretnék a legjobban, mi az egyetlen szülinapi kívánságom. Mindig van mit tanulni, minden nap jön is valami új dolog, egy újabb kérdés, egy újabb felelet. Olykor önmagunknak. Néha még ennyi idő után sem értem magamat… Néha pedig irtó jó érzés azt tenni, amit akarok, amit szeretek. Büszke vagyok magamra. amiért ott tartok, ahol. És igen, legtöbbször elmondhatom magamról, amit…
-
Kérdeztetek és örömmel válaszoltam
A nap bloggere voltam, ti kérdeztetek, én pedig örömmel válaszoltam. Köszönöm a szuper kérdéseket!