-
Álom és valóság
Közeledik a blogom szülinapja! 🙂 Június 14-én indítottam útjára a blogot. Megálmodtam és megvalósítottam. Két hét múlva érkezik el az évforduló. Büszke vagyok rá, hogy itt tartok. Nem adtam fel, lelkesen írom, az előre eltervezettek szerint. Ha szülinap, akkor kívánság, na és persze ajándék. 🙂 Nem olyan régen volt a szülinapom, amikor elárultam én mit szeretnék. Most Titeket szeretnélek megkérdezni, egy nyereményjáték keretében arra buzdítani, áruljátok el, mi a vágyatok, mit kívánnátok, ha most fújhatnátok el a szülinapi tortán a gyertyákat. A NYEREMÉNYJÁTÉK most indul! 2 hét múlva győztest hirdetek! Amit tenned kell: lájkold a blog Facebook oldalát, ITT írd meg az ott található kép alatt kommentben, hogy mi az…
-
Nem csak a gyerekek játszhatnak!
Most volt gyermeknap. Az jutott eszembe, szeretnék néha (sokszor) gyermek lenni. Sok mindennel nem törődni. Mindeközben mindenre figyelni. De most is jó. Hiszen valakinek én vagyok a legfontosabb. Példakép. Nagy felelősség, de annyi örömmel jár. Kisgyerekes anyukaként pedig minden nap újra gyermek lehetek. Játszom. De mindannyian megtehetjük. Elgondolkodtam a minap, mi lenne, ha mind játszanánk? Gurulva-huppanva kelnénk ki az ágyból, majd vágnánk néhány grimaszt a tükörre. Dobnánk egy puszit a habos kávés bajuszú tükörképünknek. Ha kiesik a kezünkből a zokni, nem mérgelődnénk, kreatívak lennénk és felvennénk a lábujjainkkal. Színes ruhába bújnánk és jó reggelt köszönnénk a reggelinek. A zabpehelynek, amin mosolygó alakba rendezett banánkarikák csücsülnek.Megszagolnánk a virágot útközben. Megállnánk megnézni a…
-
Beckham szerint
„Bármit is csinálsz az életben, teljes erőbedobással csináld, és közben mosolyogj.” Ezt mondja David Beckham és egyetértek vele. Tegnap végetért egy korszak az életemben. Elbúcsúztam a munkahelyemtől 8 év után. Hosszú idő, annyi minden történt. Első munkahelyem volt és szerettem. Most viszont a költözés miatt búcsút kellett intenem. Az elmúlt majdnem 2 évben csak heti 2 napot dolgoztam. Ennyi időre meg tudtuk oldani, hogy addig más vigyázott a kisfiamra. Mostanában viszont már egyre inkább vártam a végét, mert azt éreztem, ezt így nem lehet, a 2 nap kevés. Lemaradok információkról, át kell adjak befejezettlen ügyeket, elfelejtek megrendeléseket vagy válaszokat,stb. Úgy éreztem 1000 dolog kavarog a fejemben, nem tudok ott lenni.…